| Küzdőtér |
|
|
|
| Fullextra.hu: Amatőr Irodalmárok Klubja! |
|
|
|
|
vallatás Ideje:: 09-30-2012 @ 05:16 am |
|
|
|
|
a lelkem ellenőrizhetetlen csak a bizonyosság ül konokul benne szeretném, ha végre elengedne. megtagadok mindent. nem volt igaz semmi. nem akarok többé boldognak lenni.
nem emlékszem én már
a boldogság szagára,
sem ízére, sem színére,
sem szélfútta hajára.
úgy van, ahogy mondják.
bevallom, tévedtem.
itt állnak mögöttem,
csak ütnek, és ütnek,
mintha nem hallanák...
megtagadtam mindent,
mi voltam odaát, hol
létezőnek gondoltam
magam.
mit akarnak még?
mit mondjak? mondom.
nem volt soha ilyen
jó dolgom.
csak legyen vége már!
ne legyen többé súlya
a szónak. nem volt
tegnap, nem kell holnap,
elég a semmi.
a lelkemet kellene
valahogy elégetni. |
|
|
|
|
Utoljára változtatva 09-30-2012 @ 05:18 am
| Hozzászóló: Lyza1 (Ideje: 09-30-2012 @ 05:39 am)
Comment: Melankolikus hangulata ellenére nagyon kifejező, a lelkiállapot tükre ez az írás, kedves szemilla... Remélem, csak fikció...Nekem nagyon tetszett...Ölellek: Lyza |
|
|
|
|
| Hozzászóló: szemilla (Ideje: 09-30-2012 @ 09:41 am)
Comment: kedves Lyza, a fikció nem az én műfajom, de annak, nagyon örülök, hogy azt írtad: a lelkiállapot tükre. |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Malan (Ideje: 09-30-2012 @ 12:05 pm)
Comment: Egyetértek Lyzával, nagyon kifejező, pedig egy nagyon nehéz lelkiállapotot fogtál meg benne, mélypontot. Akárhogy is, küzdeni kell, s ha nincs más, hát a "nem"-eket kell mondani, kiabálni akár, de küzdeni kell, és előbb-utóbb visszatérnek majd az "igen"-ek is. Ebben biztos vagyok. :-) Üdv Szemi! -András |
|
|
|
|
| Hozzászóló: szemilla (Ideje: 09-30-2012 @ 12:12 pm)
Comment: jól van na! tudom. megtanultam a leckét. Madách forever. köszönöm, András. |
|
|
|
|
| Hozzászóló: doszke (Ideje: 09-30-2012 @ 02:38 pm)
Comment: Kedves Szemilla!a reménytelenség és szeretetlenség keserve a versed, ugyanakkor gondolom egy rossz pillanat hozta felszínre lelkedből
érdeklődően olvastalak szeretettel: doszke
|
|
|
|
|
| Hozzászóló: szemilla (Ideje: 09-30-2012 @ 03:08 pm)
Comment: egy rossz pillanat nem elég az ilyesmihez (nálam), de aggodalomra semmi ok, a világ optimista, én pedig a világban vagyok. (ez kb felér egy sündisznó simogatásával, ne haragudj, kösz, hogy megálltál.) |
|
|
|
|
| Hozzászóló: mickey48 (Ideje: 09-30-2012 @ 07:41 pm)
Comment: " Nekem a Világ nem elég!" 007 után szabadon.
Gratulálok szép versedhez.
Üdvözlettel - Miki |
|
|
|
|
| Hozzászóló: hzsike (Ideje: 09-30-2012 @ 08:31 pm)
Comment: Csupa lázadás, és lemondás, nem úgy érzem, hogy megkönnyebbültél volna a szabadságodtól.Szeretettel olvastalak most is:Zsike |
|
|
|
|
| Hozzászóló: AngyaliAndi (Ideje: 09-30-2012 @ 08:56 pm)
Comment: Fantasztikusan átadtad azt a hangulatot, amit szerettél volna. Egy gondolat jutott viszont az eszembe, talán pont azért, mert ezt a poklot megjártam én is. Ha úgy adsz igazat, hogy azt te nem hiszed, akkor ne adj igazat. Az nem belátás, hanem meghajlás. Mert ezzel nem fogadod el az ő igazukat, csak a győzelmüket. Pedig igazuk van. Nem? |
|
|
|
|
| Hozzászóló: a_leb (Ideje: 09-30-2012 @ 09:14 pm)
Comment: Nekem, olyan csömör-vers, önmagadtól, világtól, rossztól, jótól, mindentől, amikor az ember megtagadna mindent, de lökdösik kívülről tovább - sokszor a tükörből, valaki, talán nem is igazán önmaga. Az az érzés kelt bennem, mint amikor megáll az ember a nagy Valami közepén, és megkérdezi: "Mi a sz...t keresek ÉN itt?". A záró két sorban féktelen szabadságvágy feszül, még messze, hogy kikeljen, de nagyon ott van. Tetszett a központozás használatának zaklatottsága, a megszakadó, belecsapó félmondatok ereje is. Remek, őszinte vers.
aLéb |
|
|
|
|
| Hozzászóló: naiva (Ideje: 10-01-2012 @ 12:27 am)
Comment: "elég a semmi." - talán ez jellemzi legjobban azt a lelkiállapotot, amiről írsz, amiben élsz. Azt hiszem:) Én is éreztem ezt, érzem is időnként, de aztán teszek azért, hogy történjen "valami", már nem elég a semmi. Téged ismerve szemi, el fog múlni, megtalálod Te is a valamidet, ami kirángat ebből, én tudom!:)) Puszi! |
|
|
|
|
| Hozzászóló: szemilla (Ideje: 10-01-2012 @ 09:28 am)
Comment: köszönöm, Miki. én csak a magam világát szeretném, mint mindig is. |
|
|
|
|
| Hozzászóló: szemilla (Ideje: 10-01-2012 @ 09:29 am)
Comment: Zsike, igen, lázadás. de szabadság? lázad az ember, ha szabad? |
|
|
|
|
| Hozzászóló: szemilla (Ideje: 10-01-2012 @ 09:36 am)
Comment: Andi, öt perce törölgetem a szemem, meg a mondatokat... igen, erről van szó. köszönöm. |
|
|
|
|
| Hozzászóló: szemilla (Ideje: 10-01-2012 @ 09:43 am)
Comment: Béla, ami azt illeti, tényleg baromira elegem van, és néha tényleg nem tudom mit keresek én itt :) szeretem, hogy úgy tudsz fogalmazni, hogy még a legnagyobb keserűség közepén is képes vagy egy mosolyt kihozni belőlem. |
|
|
|
|
| Hozzászóló: szemilla (Ideje: 10-01-2012 @ 09:46 am)
Comment: Zsuzsi, én már nem is emlékszem, mikor kezdődött, hogy elkezdtem tenni azért, hogy történjen valami... elfáradtam. ez már nem csak lelkiállapot. de majd persze, történik valami. Malan szerint az életnek van felhajtóereje. legyen igaza. |
|
|
|
|
| Hozzászóló: aranytk (Ideje: 10-01-2012 @ 04:39 pm)
Comment: Tudnod kell, hogy kellenek mélypontok az életben, és amikor ott vagyunk, az örökkévalóságnyi időnek tűnik. Az ember folyamatosan csiszolódik és sajnos a negatív események sokkal hosszabban nyúlnak el bennünk. A lelkünket rágja ilyenkor valami és mi csak hagyjuk, és várjuk a lélek-pusztulást. Ismerem ezt az érzést. De ismerem az erőt is, ami felemel. A versed hihetetlen erővel kiált a mélyből. De tudod azt is, hogy nincs megszűnés, míg nincs feladat beteljesítés. Dolgod van még, és jó dolgok is várnak Rád. Várom, hogy felgyere, Szemi. Ölellek. |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Teru (Ideje: 10-01-2012 @ 07:33 pm)
Comment: Kedves Szemilla, én valahogy úgy érzem, hogy hiába fásultál el, azért mégis fáj, sőt, egy kis reményt is érzek valahol a sorok között. Nagyon örülök hogy újra itt láthatlak.
Szeretettel Teru |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Attila61 (Ideje: 10-01-2012 @ 10:34 pm)
Comment: "nem akarok többé
boldognak lenni"
Akarj boldog lenni, egyébként sosem sikerülhet! Érdekes, zaklatott, néha önmarcangoló sorok. Üdv. Attila |
|
|
|
|
| Hozzászóló: szemilla (Ideje: 10-02-2012 @ 12:03 am)
Comment: Kati :) " a lelkünket rágja valami"... pontosan. szegény agyam már mindent megpróbált, de hiába. a lélekrágásnak saját törvénye van. |
|
|
|
|
| Hozzászóló: szemilla (Ideje: 10-02-2012 @ 12:04 am)
Comment: igazad van Teru :))) amíg fáj, addig jó. |
|
|
|
|
| Hozzászóló: szemilla (Ideje: 10-02-2012 @ 12:08 am)
Comment: Attila, tudom, tudom. persze, persze. kötelező a boldognak lenni akarás. de hiszen olyan sokan elvannak nélküle, nem igaz? nekem miért is ne sikerülne? |
|
|
|
|
| Hozzászóló: hori (Ideje: 10-02-2012 @ 10:40 pm)
Comment: Jaj, Ági! Hiszen ami olyan csodálatos, azt soha nem szabad megtagadni. Az is te voltál. Ez is te vagy. |
|
|
|
|
| Hozzászóló: szemilla (Ideje: 10-02-2012 @ 10:45 pm)
Comment: jaj, Hori, de hogyan lehet úgy élni, hogy nem tagadod meg, ha megtagadnak? |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Anna1955 (Ideje: 10-04-2012 @ 04:02 pm)
Comment: Tudod Ági! Annyira érzem, annyira tudom mit érzel. Az én érzéseim is benne vannak, így nagyon magaménak érzem minden szavad. A boldogság elillan, és még az utolsó pillanatban sem tudja az ember, hogy az volt az utolsó pillanat. Aztán csak néz, a nagy semmibe, és rácsodálkozik, hogyan lehetséges ez... A hullámot ismerjük, hát bízzunk benne, hogy a lent után lesz fent is... Szeretettel ölellek: Anna :))) |
|
|
|
|
| Hozzászóló: szemilla (Ideje: 10-05-2012 @ 08:09 am)
Comment: nem is tudom, hogy ennek örülnöm kellene vagy sem, de azért sokszor segítő a gondolat, hogy nemcsak velünk történik meg valami, tehát kell legyen benne valami törvényszerű, valami szabály, amit felismerni érdemes. nekem most sokat segített, hogy itt megint rácsodálkoztam arra, hogy más is megéli, érti, amitől sokszor már hülyének érzi magát az ember (lánya) :) köszönöm, Anna. |
|
|
|
|
|
