[ Kezdőlap ][ Házirend ][ Blog ][ Irodalom Klub ][ Minden Ami Irodalom ][ Olvasóterem ][ Képtár ][ Műterem ][ Fórum ]
Hoppá !!!

Kedvenc versek
a You Tube-on
Tedd fel a kedvenceidet.




Ellenőrizd a helyesírást,
ha nem vagy biztos benne!




Tagjaink könyveit itt rendelheted meg



Fullextra Arcképtár


Küzdőtér

Szia, Anonymous
Felhasználónév
Jelszó


Regisztráció
Legújabb:
: MLilith
Új ma: 0
Új tegnap: 0
Összes tag: 9161

Most jelen:
Látogató: 138
Tag: 0
Rejtve: 0
Összesen: 138


Üzenőfal
Arhívum   

Csak regisztrált felhasználók üzenhetnek. Lépj be vagy regisztrálj.

Szolgáltatások
· Home
· Arhívum
· Bloglista
· Fórumok
· Help
· Hír, cikk beküldő
· Irodalom
· Irodalom Klub friss
· Journal
· Keresés
· KIRAKAT
· Kirakat Archivum
· Magazin
· Mazsolázó
· Mazsolázó Archivum
· Mazsolázó beküldő
· Minden Ami Irodalom
· Mindenkinek van saját hangja
· Műterem
· Nyomtatási nézet
· Olvasóterem
· Partneroldalak
· Privát üzenetek
· Személyes terület
· Témák, rovatok
· Üzenőfal
· Összesítő

cheap cigarettes sorry.
Fullextra.hu: Amatőr Irodalmárok Klubja!


Amatőr Irodalmárok Klubja!
[ Amatőr Irodalmárok főoldala. | Regisztrálj! ]

Csatlakozz te is közénk! A tagjainknak lehetősége van saját írásaikat publikálni, és a többiekéhez hozzászólni.

Goethe: Die Spinnerin / A fonólány
Ideje:: 10-21-2012 @ 11:39 am

Die Spinnerin

   Als ich still und ruhig spann,
Ohne nur zu stocken,
Trat ein schöner junger Mann
Nahe mir zum Rocken.

   Lobte, was zu loben war,
Sollte das was schaden?
Mein dem Flachse gleiches Haar
Und den gleichen Faden.

   Ruhig war er nicht dabei,
Ließ es nicht beim alten;
Und der Faden riss entzwei,
Den ich lang erhalten.

   Und des Flachses Steingewicht
Gab noch viele Zahlen;
Aber, ach! Ich konnte nicht
Mehr mit ihnen prahlen.

   Als ich sie zum Weber trug,
Fühlt' ich was sich regen,
Und mein armes Herze schlug
Mit geschwindern Schlägen.

   Nun, beim heißen Sonnenstich,
Bring' ich's auf die Bleiche,
Und mit Mühe bück' ich mich
Nach dem nächsten Teiche.

   Was ich in dem Kämmerlein
Still und fein gesponnen,
Kommt - wie kann es anders sein? -
Endlich an die Sonnen.

Johann Wolfgang von Goethe


A fonólány

Csendesen fontam békén
megakadás nélkül,
belépett egy szép legény
's rokkám felélénkül.

Dicsért, mit dicsérni kell
kellene, hogy ártson?
Hajam olyan mint a len
's a fonál mint a bársony.

Nem tudott ő nyugodtan
úgy hagyni ahogy volt;
's kettészakadt fonalam
mely már oly hosszú volt.

És a lennek kősúlya
többesszámot kapott;
Ám de nekem, én buta
az nem dicséret volt.

Mikor takácshoz vittem
valami megmozdult,
erre a szegény szívem
hangosan megkondult.

A forró napszúrásnál
a ponyvára hozom,
's lehajolni a tónál
nehéz lesz a dolgom.

Mit kis szobában ott rég
oly finoman megfontam,
jött- és, hogy lenne másképp
napvilágra mostan.

Mucsi Antal



Utoljára változtatva 10-21-2012 @ 11:43 am


Hozzászólás írása
Hozzászólás írása
További
További
Irodalmár profil
Irodalmár profil
Üzenet küldés
Üzenet küldés

Posted Comments

Hozzászóló: Anna1955
(Ideje: 10-23-2012 @ 10:43 pm)

Comment: Szeretettel olvastalak: Anna :)


Hozzászóló: toni1
(Ideje: 10-23-2012 @ 11:22 pm)

Comment: Keves Anna! nagyon jól esik, ha legalább egy valaki is ír a forditásomra, főleg azóta, hogy egy otthoni kitüntetett mőfordító, az helyett hogy segítsen, egyszerüen bojkottál, igaz nem csak ő, és csak annyit írt, keressek egy magyar professzort aki megtanít, rendessen magyarul, és verset írni. Ha azt írta volna, hogy rosz, vagy javított volna, nem is fájna annyira mint a hallgatása, ami majdnem a megvetéssel határos. Köszönöm, hogy írtál és ódv Tóni


Irodalom ©

PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.33 Seconds