Szép őszi délután volt,

Sétáltam emlékeim nyomán

Lábam alatt zizegett

A lehullott száraz falevél,

Jaj, de szép volt,

Jaj, de rég!

Kerestem a szép emlékeket,

Csókod ízét számon nem lelem,

Ölelésed, forró vággyal tele,

Hol van az már,elment régen

Az ősz szele elfújta tőlem messzire.

A galagonya ismét pirosodik,

Virít a nagy fák összebújt ágain,

Törzsük, oly vastag, hogy át nem érjük,

De megbújni jó volt, csókolózni,

Szerelmes szavakat suttogni.

Minden elmúlt, szerelem, ifjúság,

Óh, be kár, jaj, be kár!