| Küzdőtér |
|
|
|
| Fullextra.hu: Amatőr Irodalmárok Klubja! |
|
|
|
|
A műanyag Ideje:: 08-06-2013 @ 08:29 pm |
|
|
|
|
- Professzor úr, megvan! Megvan! Megfejtettem! – rontott be az ajtón James Caldwell, Harrington professzor segédje.
- Mr. Caldwell, talán illó lenne kopognia, mielőtt belépne egy szobába. Nemde? – vetette James szemére a professzor.
- Elnézést Professzor úr, de olyan izgatott vagyok. Megfejtettem azt a hieroglifát, amivel elakadtunk.
- Valóban? – kérdezte érdeklődve a professzor. – Mutassa!
James Caldwell kissé idegesen nyújtotta át a papírlapot, amelyen a fordítás volt. Ahogyan a papírlap átkerült a professzor kezébe, egyre bizonytalanabbnak érezte a helyzetét. Vajon tényleg jól fordította le a hieroglif szöveget? Ha mégsem jó, akkor egy alapos fejmosásra számíthat az öregtől. De hát több százszor átellenőrizte, más szövegekkel is összevetette, jónak kell lennie.
- Hm, érdekes – mondta a professzor. – Adja csak ide az eredeti szöveget!
Caldwell remegő kézzel adta oda a papiruszról készült másolatot. A professzor összevetette a két szöveget. A nagyító alatt alaposan szemügyre vette a jeleket, hibákat keresett. Néha hümmögött és érthetetlen szavakat motyogott maga elé. Caldwell a kezét tördelte. Örökkévalóságnak tűnt, amíg a professzor olvasott.
- Hm – nézett fel az öreg. – Műanyag tábla? Nem gondolja, hogy ez eléggé furcsa?
- Először én is azt gondoltam, hogy ez lehetetlen, éppen ezért több szöveggel is összehasonlítottam, és találtam egy olyan dolgot, ami alátámasztja a hieroglifa jelentését. Itt van ez a feljegyzés Ramszesz fáraó egyik ügyintézőjétől, Famírtól – kotorta elő zsebéből James a naplóját –, amiben azt írja, hogy az év negyedik holdjába érve az építészek majdnem befejezték a fáraó nyári palotájának építését, amikor a főoszlop állványzata rázuhant a bejárati folyósóra.
A professzor kíváncsian hallgatta Caldwell beszámolóját.
- Igen, és? – kérdezte az öreg, amikor a segéd lázasan lapozta a naplót, hogy a megfelelő részt meg tudja mutatni.
- Á, igen, itt is van. A padlózatot kijavították, de nem volt idő arra, hogy a hatalmas felületen újra fessék az ábrákat.
Caldwell szeme ragyogott, amikor felnézett a naplójából.
- És? – kérdezte újra Harrington.
- Ja, igen, persze, folytatódik tovább – hebegte Caldwell. – Ennek az ügyintézőnek volt egy barátja, aki a csillagászat mellett természettudományokkal is foglalkozott. Ő mutatta meg az ügyintézőnek azt az új anyagot, aminek, olvasom, fényes felülete sokkal könnyebben festhető, mint a kő, és kevésbé fakulnak meg rajta a színek. Könnyű kezelni és szállítani, tekercsekbe lehet összehengergetni.
- Nem rossz Caldwell, nem rossz! – bólintott elismerően a professzor.
- És még nincs vége - folytatta James. – Két nap alatt készítettek belőle százhuszonkét táblát, amit ráragasztottak a padlóra. Tapintása puha volt, mégis hasonlóan kopogott rajta a saru, mint a kövön. Az anyagot úgy említi Famír, hogy a tökéletes anyag, amit a természet különböző anyagaiból kell összekeverni. És itt van a hieroglifa. Látja professzor, ugyanaz, mint a szövegben. Kis téglalap, aminek két rövidebb oldalán rojtszerű apró jelek vannak, mintha egy szőnyeget ábrázolna, de a rojtok át vannak húzva, és a négyzet belsejében is rovátkák vannak. Vagyis nem szőnyegről, hanem egy szőnyeghez hasonlatos tárgyról van szó. Műszőnyegről. A leírásból arra lehet következtetni, hogy egy műanyag tábla! Egy PVC! Egy linóleum!
- Hát ez fantasztikus Caldwell! Ez fantasztikus!
- Igen Professzor úr, ez fantasztikus! – lelkendezett James. – Ebből kiderül, hogy már az ókori Egyiptomban is ismerték a műanyagot.
|
|
|
|
|
Utoljára változtatva 08-06-2013 @ 08:29 pm
| Hozzászóló: Anna1955 (Ideje: 08-10-2013 @ 07:00 am)
Comment: Különös elképzelés. Kicsit utópisztikus, de az is biztos, hogy semmi sem biztos... Szeretettel olvastalak: Anna :))) |
|
|
|
|
|
