Álmaimban
Álmaimban még mindig szép vagyok,
fiatal, tüzes, rólad álmodok.
Hajam selyme olykor válladra hull,
öellek éjjel, csókolunk vadul,
szemedbe nézek, vágylak szótlanul.
Várom, ne keljen fel többé a nap,
s ha mégis megérkezik a reggel,
jöjjön el az éj minél hamarabb!
Tőled távol, vegetál a létem,
másik felem vagy, s éjjel elérem,
hogy újra enyém legyél egészen,
és a csillagok – s a paplan alatt,
újra meg újra add nekem magad,
s eggyé olvadva csókban és testben,
örökké tartó, szép szerelemben,
mint tűzgolyó, a sötét ég alatt,
mindörökre itt bennem megmaradj!
(A történeteim és verseim kivétel nélkül mind a fantáziám szüleményei. Kérem, hogy senki ne azonosítsa őket se velem, az íróval, se a szereplőimet más valóságos személlyel! Ködmadár) |
