Görnyedve bámulok rád szótlan.
Kezemben a fénykép,
Már annyi mindent megért.
A körmöm piszkos, hajam borzas,
Neked ilyen élmény,
Kimarad életedből. Szerencséd.

Elvesztek dolgok vállaimról,
Én csak ezt a fényképet
Porlasztom ujjaimmal.
Elmém, mondják semmire való,
Pedig bírni íly létet;
Kevesek ítélnék meg jól. Joggal.

Mégis maradok itt idegen,
Kezemben a képeddel,
Gyűrött, élvezhetetlen.
De nap mint nap veled idebent,
Azzal a kis reménnyel,
Szerelmünk sebezhetetlen! Minden
Sebezhetetlen.