iHuset 10.

Tizedszer pattantak ki a hóvirágok a Göteborgi Magyar Napok első megrendezése óta. Tíz hóolvadás, tíz tavasz követte egymást. Hogyan viselt volna el Svédország második legnagyobb városa tíz magyar kultúrális seregszemlét, ha tudósaink, képzőművészeink, zenészeink nem mutattak volna fel olyan produkciókat, amelyek annyi nemzet szülötteit vonzották magukhoz lankadatlan érdeklődéssel itt, Göteborgban. Még a visszhang is figyelmet keltett, hiszen a több napból álló rendezvényről a legnagyobb göteborgi lap, a Göteborgs-Posten is beszámolt. A Kör elnökével, Csata Attilával készített interjúja önmagában is jelzi, hogy a Magyar Napokat figyelem kiséri és hogy azoknak rangja van Göteborgban. Az iHuset-ről hallhatott a világ összes magyarsága is, hiszen arról a Duna World is beszámolt április 13-án az „5 kontinens egy nemzet” c. sokak által nézett műsorában.

A Kőrösi Csoma Sándor Művelődési Kör most is a 3:e våningen*-nel együttműködve rendezte meg a magyar kultúrnapokat. Az iHuset városunkban már régen számontartott kultúrális eseménnyé nőtte magát. Az évek során a műsorok jellege meglehetősen nemzetközi tartalmat kapott. 2013-ban az elsősorban magyarok mellett cseh, svájci, francia és svéd hangok is megszólaltak. Az a gondolat, hogy nem kevés nemzet leszármazottja él és dolgozik Göteborgban, sugallta az ötletet, hogy nevezzük a Magyar Napokat iHuset-nek: ahogyan megnyitójában Csata Attila mondotta: „ez egy találkozási hely a kultúraszerető göteborgiak számára, egyazon tető alatt”. Azután a hóvirágok megjelenéséhez hasonlította a mindíg tavasszal megrendezett Magyar Napok-at.

2014 március 29-én, mint a korábbi években is, Dr. Fülöp Géza vezette be az idei magyar kultúrnapok megnyitóünnepségét. Természetes, hogy aki ezen a napon a megjelentek előtt méltatta az iHuset múltját, örömtől és lelkesedéstől átfűtött hangon mondta el gondolatait a kultúrájára messze hazájától, Svédországban is joggal büszke magyarok igyekezeteiről. Csata Attila külön hangsúlyozta, hogy itt Svédországban erre a tíz évre nem csak mint magyarok, hanem mint göteborgi magyarok tekintünk vissza meleg szívvel. Hiszen éppen ettől lett elismert göteborgi eseménnyé az iHuset sok élménytől gazdag rendezvénysorozata.

Dr. Bengt Halse, hazánk tiszteletbeli göteborgi konzulja, ezalkalommal is szívesen fogadta el meghívásunkat. Kellemes derültséget keltett vele, amikor figyelmébe ajánlotta a jelenlévőknek, hogy már csak kilencven év és a századik évfordulót ünnepelhetjük.

Az iHuset-nek első ízben volt vendége Makkay Lilla, Magyarország stockholmi nagykövete. Magabiztos svéd nyelven mondta el beszédét. Megköszönte Göteborg városának, hogy annyi ideje biztosít lehetőséget kultúránk, hagyományaink bemutatására és – ezáltal -, megörzésére. A Nagykövetség és az anyaföld támogatásáról biztosította a göteborgi magyarokat és Művelődési Körünk tagjait, vezetőit.

A megnyitónak és képzőművészeink kiállításának helyet adó 3:e våningen nevében Lars Persson így köszöntötte a megjelenteket:

- Välkommen till Husets 3:e våning! (svéd szójáték)

Gun Lund koreográfus és a művészeti vezető, Lars Persson, fontosnak és gyümölcsözőnek nevezte a Művelődési Körünkkel való több éves együttműködést. Hangsúlyozta, hogy ezután is szívesen készülnek fel további izgalmas kulturális kihívásokra.

Kovásznai Ádám, titkár, a SMOSZ üdvözletét hozta és beszédében megemlékezett az iHuset első kezdeteiről, valamint azokról a tagokról, akik az elmúlt tíz évben oly nagy lelkesedéssel segítették sikerhez a Göteborgi Magyar Napokat. Elmondta, hogy a SMOSZ továbbra is anyagi hozzájárulással teszi könnyebbé a Kőrösi Csoma Sándor Művelődési Kör munkáját.

Szirányi Dániel a Sveriges Riksdag küldötteinek egyik jelöltje. Mint magyar szülők gyermeke, beszélt a különböző hullámokban kivándorolt magyarokról. Azok, akik Svédországot választva, anyaföldjükön mindent hátrahagyva jöttek ide a távolba, ma már több generációt képviselnek. Az elsők gyermekei, unokái már gyengén vagy egyáltalán nem beszélnek magyarul. Ám ők is magyarok. Itt, a megnyitón is azért jelentek meg, mert göteborgi magyarok.

Göteborg polgármestere, Lena Malm méltatta a magyar kultúrörökséget és azt a szándékot, ahogyan azt a Kőrösi és a körülötte csoportosuló művészek, képzőművészek meg akarják óvni, a jövőnek megmenteni. A város nevében támogatásáról biztosította ezt az igyekezetünket, majd hivatalosan is megnyitottá nyilvánította a tizedszer megrendezett iHuset-et.

Itt, a 3:e våningen termében, a megnyitónk helyiségének falain, vagy azok mentén, mindenki megtekinthette a tizenegy magyar képzőművész alkotásait. Ezek mind az „X” szimbólum körül vezették a szemlélőt. Bánovits András alkotása, az „Ikszbe rakott kéz” lehet filozófiai gondolat, de minden bizonnyal a tizedik évfordulóról megemlékezők alapmotívuma is: szorítsd össze két kezed és ünnepelj!

Bokor Botond képzőművészeinket és alkotásaikat mutatta be svédül és magyarul is. Ács István, Bánovits András, Bokor Botond, Csikós Tíbor, Főző Miklós, Imre Eszter, Kasza Imre, Molnár Attila, Tilajcsik Roland, Sziráki Endre és Urbán Attila munkái az egész műsorsorozat idején megtekinthetőek a 3:e våningen nagy helyiségében.

Az iHuset megnyitója után, de továbbra is a 3:e våningen első termében az esti órákban került sor a már régen várt találkozásra: a Dresch Quartet koncertje dübörgően diszkós világunk hangzavara ellenére is minden korosztály számára óriási élményt nyújtott. Nagy tapsok, székükön ülve is a tempóra izgő-mozgó teltház, valamint a ráadásokat követelő vastaps, mindennél jobban bizonyította: ez nagyszerű zene volt. Első látásra talán szokatlan lehetett a cimbalom látványa, de Lukács Miklós még a dzsesszben jártas hallgatókat is elkápráztatta harmóniáival és virtuozitásával. Baló István a dobon, Hock Ernő pedig a nagybőgőn „bírta az iramot”. Ez a trió igen nagy szerepet játszott a Dresch Quartet sikerében. Dresch Mihály tenorszaxofonnal, valamint a magaépítette hangszerrel – amely a furulya és klarinét szerelméből születhetett (fuhun) -, nem egyszerűen hangszertudásával, hanem azzal lepte meg a nem is kisszámú közönséget, hogy az amerikai eredetű hangzásoknak magyar és szláv népzenei alapot adott. A lüktetés semmivel sem volt kevesebb. A fuhun-t már az iHuset megnyitóján megismerhettük. Nagy taps jelezte a közönség elismerését.

Dresch Mihály Budapesten született, de még nem volt egy éves, amikor keresztszüleihez került a Hajdú-Bihar megyei Földesre. Első zenei élményei a lakodalmak, falusi vigasságok dallamai voltak, ezekkel együtt pedig a sok-sok népdal. Nagyobb fiúként már Budapesten, egyik osztálytársának köszönhetően figyelt fel a modernebb hangzásokra, a dzsesszzenére. Zenekonzervatóriumi végzettséget szerzett, miközben megizlelte és beleszeretett a táncház világába. Ma is sokra értékeli a „Röpülj páva” színes mozgalmát, amelyben fiatalok ezrei mutatják fel zenei-, ének- és tánctudásukat. Ez meghatározója lett Dresch Mihály zenéjének. Nem állt be a sorba, hogy egyike legyen az örökzöldeket folyton modernizálóknak (mainstream), hanem népi motívumokra építkezve még a külföld figyelmét és érdeklődését is felhívta zenéjére, magára és együttesére. Nagyon reméljük, hogy nem utoljára találkoztunk. Köszönjük szépen.

Ezalkalommal két neves költőt láttunk vendégül a göteborgi Litteraturhusetben (Az irodalom háza).

Varró Dániel költő, aki könyveivel asztalán a Tavaszi Szél vidámságra mindíg kapható gyermekei elé ült le felolvasni. Versei régen ismertek már a magyar, de még külföldi gyermekek előtt is. Versei szellemesek, szinte zsonglőrködik a rímekkel, kifejezésekkel. A göteborgi szereplése nagyszerű hangulatban zajlott le. Zajlott, mert a gyerekek igen gyakran kiabáltak közbe folytatván a költő olvasta verssorokat. Felsorolni is nehéz lenne, mennyi díjjal jutalmazták már a költőt, de kiemelném a 2005-ben kapott József Attila-díjat és a 2007-ben átvett Köztársasági Arany Érdemkeresztet.

Lövétei Lázár László költővel Larsson Mária könyvtáros beszélgetett. A költő 1998 óta a csíkszeredai Székelyföld kulturális havilap főszerkesztője. Számos díj jelzi költői és szerkesztői munkásságának elismerését. Hadd emeljem ki A Romániai Írók Szövetségének Debüt-díját (1997), valamint a 2008-ban kapott Radnóti díjat. Lövétei Lázár László nagy szerelmese Arany János költészetének. Ez jól látszik számos Arany-vers értelmezésén, elemzésén minden bizonnyal azért, hogy másokkal is megoszthassa, elmélyítse az örömöt, amelyet Arany János hagyott munkássága hagyott maga után.

A sepsiszentgyörgyi Osonó Színházműhely „Ahogyan a víz tükrözi az arcot” című drabját mutatta be a 3:e våningen színháztermében. A független erdélyi színház turnézó társulatának vezetőjével, Fazakas Mihállyal beszélgettem. A darabot három éve mutatták be. Évi 130 előadást adnak. A göteborgi volt a 294-ik fellépésük. Leggyakrabban Sepsiszentgyörgyön, vagy az azt környező városokban, falvakban az erdélyi szórványmagyarságot keresik, de nagyon gyakran külföldön is szerepelnek. A magyarul hallható darab angol szövege ilyenkor kivetítve olvasható. Fazakas Mihály elmondotta, hogy fiatalokból álló társulatuk elsősorban adományokból tartja el magát. A színház fontosságát abban látja, hogy az elindíthat és megoldhat vitákat, amelyet különben emberek, gyakran még családtagok sem kezdenek el. Éppen ezért az előadások után minden esetben szemtől szemben találkoznak a közönséggel, hogy megbeszéljék, amit azok átéltek. Meg kell, hogy értsék, mit közöl velük színház, meg kell, hogy értsék, ami életüket körülveszi.

További sikereket kívánunk.

Huzella Péter előadása Darvasi László azonos című könyve alapján készült. A bemutató 2008-ban Budapesten a Nemzeti Színházban volt. A helyszín egy III.oszt. csapat öltözője. Pad, fogas, kis asztal, szék, tükör és egy tábla, amin két nagy fehér papír van. Ott van még egy gitár is. Huzella bejön, ő az edző, kipakolja a sporttáskájából a mezeket, sípot, labdát, törölközőt, stb…, kicsit szitkozódik, majd felveszi a gitárt és Ady Endre: Dalok a labdatérről-c. versét elénekli. A végén a Szurkolók dala:

„Hülye a bíró, hülye az edző,

hülye az összes szemközti néző,

hülye a fű, hülye az élet ... !!! ...”

Mint legtöbb esetben, ezalkalommal is két magyar film vetítését láttuk a Haga Moziban.

Isteni Műszak

Bodzsár Márk filmje.

Milán (Ötvös András) a délszláv háborúból dezertálva a horvát seregből 1992-ben szökött át Magyarországra. Korábban orvostanhallgató volt. Egy véletlen során a budapesti mentőknél kapott munkát. Két állandó társa Kis Tamás (Keresztes Tamás), a mentőautó sofőrje és Fék doktor (Rába Roland), a csapat főnöke. A lelkes és lelkiismeretes Milánt megdöbbenti, amikor megérti és felfogja, hogy társai válogatnak a betegek között. A fekete humorral fűzerezett történet mindvégig leköti a néző figyelmét.

A vizsga

Bergendy Péter filmje.

A történet az 1950-es évek végének Magyarországán, Budapesten játszódik. Helyszíne egy úgynevezett konspirált lakás, ahol a Politikai Nyomozati Főosztály operatív beosztottja, András lakik. Mint minden társának, Andrásnak (Nagy Zsolt) megbízhatóságát is titkos próbára teszi az akkori vezetés. A fiút megfigyelő tiszt, Markó Pál (Kulka János), szinte fiának tekinti a lakásában gyanútlanul udvarló fiút. Kettőjükről, valamint a bonyadalmakat okozó lányról (Gát Éva) szól „A vizsga” c. magyar film.

Az iHuset tizedik évfordulója után köszönjük meghívottak és a látogatók, érdeklődők figyelmét. Úgy gondolom, meg kell említenem, hogy a Kőrösi természetesen nem ebbe a néhány rövid napba sűríti a magyar kultúra ápolását, hanem évente még számos híres művész, tudós, történész és előadóművész meghívásával gyüjti össze tagságát klubhelyiségében, vagy Göteborg más nevezetes épületének termeiben.

Köszönjük a támogatók elengedhetetlen segítségét és köszönjük mindenki munkáját, aki tudásával, kitartásával tette széppé és izgalmassá a tizedik évforduló ünneplését.

*3:e våningen = kiállító- és balettszékház Göteborgban

Göteborg