A világ már nem csodálkozik rajtad,
nincs gondolatod mi benned maradt.
Nincs új, nem csilingel versedben a szó
muzsikád fals, disszonánsan szól.
Zenghetsz szerelemről, ki nem hűlő vágyról,
mindent leírtál magad ismételve százszor.
Lenne számodra mégis új, öreg Napunk alatt.
ha fényed nem szórnád, nem piszkálna az akarat.
A kevesebb több. nem jó ha a bőség túl- árad,
pihenj kicsit ne járasd folyton a szádat.
Maradj álmaidban, míg kényszered elcsitul,
ringasd magad hitedben, maradj kicsit szótlanul! |
