a hiány tánca
(manuellaversek)

ha olyanom van
csak a vonalra lépve
vagy ugrálni levélről levélre
ha úgy jön hát kőről kőre
csak fehérre máskor meg csak feketére
keringőzni valami belső zenére
mosolyogni a morcos emberekre
gyönyörködni hogy egyesek milyen szépek
s dühöngeni hogy mások meg mindenen átnéznek
járni céltalan az utcán
fázni egyedül és árván
elintézni 'fontos' dolgokat
kimondani felesleges mondatokat
aztán ha kiürült már a világ
mindenki becsukta az ablakát
hát menni haza
hova máshova
bezárni gondosan az ajtókat
ülni csendben jó nagyokat
s írni félbehagyott sorokat
nézni ahogy megint lemegy a nap
örülni hogy megint eltelt egy nap
s belűről fáradtan vízszintre dőlni
tudni hogy ha jön az álom hát meg fog ölni
mert álmomban újra itt leszel
mert az álmomból soha nem mész el
mert álmodva nem fogom fel ép ésszel
és reggel az ébredéssel
mintha nem történt volna elégszer
felkelni mégegyszer
s kezdődik minden előről
táncolok teljes szívből
csak a vonalra lépve
vagy ugrálni levélről levélre...
de te ugye tudod
a hiány tánca ez
a hiányé mely nem ereszt
a hiány tánca ez
mely talán egyszer még
elvezet hozzád