Nem nevettem már oly nagyon régen,
ha lenne rá okom, derülne a képem.
Csak egy picinyke, apró mosolyra vágyom,
mert a komorságtól merevedik arcom.
Elhúztam a számat egy vicc hallatára,
de úgy vágyódom egy szívbéli kacajra.
Vidáman élhetnék, mert csak erre vágyom,
miért szomorkodom, azt most nem sorolom.
Jó lenne, ha ajkamon víg dal fakadna,
ha minden madár mától nékem dalolna.
Vágynék csilingelő gyermeki kacajra,
de alig telik egy-egy fanyar grimaszra.
Kívánom, a jókedv időzzön már nálam,
hogy a röhögéstől kacagjon a májam.
Azért vagyok, hogy az életnek örüljek,
mert az ember eleve boldogságra termett! |