| Küzdőtér |
|
|
|
| Fullextra.hu: Amatőr Irodalmárok Klubja! |
|
|
|
|
A zenebohóc Ideje:: 02-20-2015 @ 11:32 am |
|
|
|
|
Júlia csendben ült édesanyja mellett, aki nagyon betegen feküdt az ágyban. Már nem beszéltek, szavak nélkül is komunikáltak. A délutáni napfény egy kis aranyló sugara belopakodott a lehúzott zsalu rései között, reményt nyújtva a betegnek a megpróbáltatás és szenvedés végéhez. Kezük összekulcsolódott, határtalan béke és nyugalom áradt szét a szobában.
Hirtelen kinyilt az ajtó és megjelent Ágnes, a huga, halkan intet Júliának. Igen most el kell mennie, de siet vissza. Aggódva eresztette el a mama kezét, emlékeibe bevillant, mikor ő volt beteg és milyen megnyugvást jelentett neki anyja simogató keze. Egy kis mosolyt varázsolt arcára Júlia és megcsókolta anyja homlokát.
Sietve hagyta el a lakást, rohant végig az utcán. Anyja arca lebegett előtte, végig suhant a gondolat, hogy visszafordul, de nem tette. A lábai vitték tovább, szinte rogyadozott a térde, vagy tíz perc kiesett az emlékezetéből. Hirtelen azt látta, hogy már bent van a kórházban a gyerekosztályon. Mária nővér üdvözölte, hogy siessen a gyerekek már várják.
Gyorsan átöltözött, felvette a bohócruháját, arcát kifestette, a trombitáját átölelte és bement a gyerekekhez. Szinte el is felejtette a napi eseményeket, mikor a gyerekek csodálkozó és szomorú nagy szemeit meglátta. Trombitálva és táncolva varázsolta elő a kis plüss macikat a nagy kockás zsebéből. A pirosra festett nagy orrát megcsavarta és körbe-körbe potyogtak le a padlóra a színes pattogó golyók. Két kislány és egy fiúcska szaladt hozzá, hajuk nem volt a kezelések miatt, de eltűnt a szomorú tekintet. A gyerekek kacagtak, hozzá bújtak és ekkor megcsörrent a mobiltelefonja, csak üzenet volt. Ágnes írta: anya elment, eltávozott…Júlia többször is elolvasta, nézte a betűket, szavak értelmét elöször nem is fogta fel…. majd az ölében ülő gyerekekre nézett és két könnycsepp gurult le az arcán és vidám nevetéssel, trombitálva folytatta a játékot…
Göteborg.2015.02.13. Lám Etelka
|
|
|
|
|
Utoljára változtatva 02-20-2015 @ 11:32 am
| Hozzászóló: sodrelap (Ideje: 02-20-2015 @ 02:32 pm)
Comment: Lélekszorító történet, minő emberi nagyság az anyuka részéről... Eszembe juttattad Eötvös Gábort, az egykori legendás zenebohócot, akinek híres Van mááásik! számát az egész ország ismerte. Szeretettel olvastam meghetó írásodat: Pali |
|
|
|
|
| Hozzászóló: a_leb (Ideje: 02-21-2015 @ 08:17 am)
Comment: Igen, hangulatában nagyon megkapó a történeted, Etelka.
aLéb |
|
|
|
|
| Hozzászóló: csega (Ideje: 02-21-2015 @ 10:07 am)
Comment: nagyon jó |
|
|
|
|
| Hozzászóló: motoz (Ideje: 02-21-2015 @ 05:41 pm)
Comment: Köszönöm,kedves Pali, hogy itt jártál,szeretettel:Etelka |
|
|
|
|
| Hozzászóló: motoz (Ideje: 02-21-2015 @ 05:43 pm)
Comment: Örültem,hogy tetszett, kedves Béla,szeretettel:Etelka |
|
|
|
|
| Hozzászóló: motoz (Ideje: 02-21-2015 @ 05:44 pm)
Comment: Kedves Csega, igen örültem,hogy tetszett:Etelka |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Teru (Ideje: 02-21-2015 @ 11:40 pm)
Comment: Nagyon szomorú történet, kedves Etelka. Sirva komédiázni...
Ölellek, Teru |
|
|
|
|
| Hozzászóló: motoz (Ideje: 02-22-2015 @ 05:59 pm)
Comment: Igen,drága Teru! Néha van olyan helyzet az életben, mikor igy alakul a jelen és ki erös jellem el tudja rejteni a fájdalmát és szeretetet tud adni...ölellek:Etelka |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Almasy (Ideje: 02-22-2015 @ 06:18 pm)
Comment: Drága Etelka! Nagyon szép történet. Örülök, hogy olvashattam. Bizony bohócnak lenni a szomorú pillanatokban nagy megpróbáltatás ölellek GYUpp |
|
|
|
|
| Hozzászóló: motoz (Ideje: 02-22-2015 @ 07:44 pm)
Comment: Kedves Gyula, igen köszönöm,hogy itt jártál és olvastat gondolataimat,szeretettel:Etelka |
|
|
|
|
| Hozzászóló: AngyaliAndi (Ideje: 02-23-2015 @ 10:20 am)
Comment: Nem láthatjuk, az álarcok mögött mi húzódik. Nagyon tetszett ez az írásod is.:))) |
|
|
|
|
| Hozzászóló: motoz (Ideje: 02-23-2015 @ 10:36 am)
Comment: Drága AngyaliAndi, köszönöm soraidat,szeretettel:Etelka |
|
|
|
|
| Hozzászóló: szilfer (Ideje: 02-23-2015 @ 01:13 pm)
Comment: Kedves Etelka, szeretettel olvastam megindító soraidat. Feri |
|
|
|
|
| Hozzászóló: motoz (Ideje: 02-23-2015 @ 02:03 pm)
Comment: Köszönöm kedves Feri, szeretettel: Etelka 💙 |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Velina (Ideje: 02-23-2015 @ 02:11 pm)
Comment: szomorú, nagyon jól megírt írás, tetszett műved |
|
|
|
|
| Hozzászóló: motoz (Ideje: 02-23-2015 @ 06:07 pm)
Comment: Kedves Velina,köszönöm, hogy olvastál és tetszett,szeretettel:Etelka |
|
|
|
|
|
