| Küzdőtér |
|
|
|
| Fullextra.hu: Amatőr Irodalmárok Klubja! |
|
|
|
|
Csodaszép...13 Ideje:: 02-27-2015 @ 12:04 pm |
|
|
|
|
17. Dobogó-kő
A Dobogó-kő népszerű kiránduló- és üdülőhely.
A Visegrádi-hegység legmagasabb pontja.
A hegycsúcson húzódik Komárom-Esztergom megye és Pest megye határa.
Dobogókő mint településrész Pilisszentkereszthez tartozik, állandó lakosainak száma 133 fő.
Sícentrum - Síközpont Budapesttől fél órányira!
Nevét a Visegrádi-hegység és egyben a Dunakanyar legmagasabb csúcsáról DOBOGÓ-KŐ-ről (699 m) kapta.
Nevezetességei:
1898-ban Dobogókőn létesült hazánk első turistaháza, melyet Eötvös Lórándról nevezetek el, aki fizikusnak és természetjárónak is kiemelkedő volt.
1906-ban kőépület váltotta fel.
A régi turistaház jelenleg turistamúzeumként üzemel.
1923 óta szolgálja az ide érkezőket trianon utáni Magyarország első sípályája.
1978-ban épült a jelenleg is üzemelő tányéros sífelvonó, ami téli időszakban mindennap sötétedésig működik.
1980-ban megépült a Makovecz Imre tervezte Zsindelyes Vendégház.
2003 és 2006 között a Dobogókőért Alapítványnak köszönhetően jelentős fejlesztésekben (pályák kőmentesítése, felvonó felújítása, pályakezelő gép (ratrak) beszerzése, webkamera telepítése, hóágyúzás..) részesültek a dobogókői sípályák.
2012-ben felépültek a Dobogókőért Közhasznú Alapítvány első fűthető jurtái a Zsindelyes Vendégház mellett, melyek nem csak szálláshelyként, de rendezvények előadások helyszínéül is szolgálnak.
A DOBOGÓ-KŐ csúcson (699 m) áll a TÉRY-Emlékmű.
Téry Ödön volt a magyar túristamozgalom egyik megalapítója, a „turista-jelzések atyja”, az első menedékházak építője
Dobogókő klimatikus gyógyüdülőhely, téli-nyári kiránduló- és síközpont, zarándokhely, melynek kilátóiból az ország egyik legszebb panorámájában gyönyörködhetünk.
Számtalan turistaút kiindulópontja, hiszen közvetlen környezetében található többek közt:
a vadregényes Rám-szakadék
A balesetek elkerülése érdekében és a jelentős turistaforgalom miatt a Rám-szakadék zöld jelzésű turistaútján kizárólag alulról felfelé, azaz Dömös felől Dobogókő irányába haladjanak!
Dobogókőről Dömös irányába lefelé a Lukács-árokban vezető sárga turistajelzést válasszák!
a Thirring-szikla (Turul körút)
Mivel az útvonal alaprajza kitárt szárnyú Turulmadarat ábrázol, valamint a Táltos Iskola kiemelt jelentőségű helyként tekint ezen területre, melynek két bejárathoz faragott kapukat is állítottak, így elterjedt elnevezés még a Turul-, illetve Táltos körút is.
a Föld Szívcsakraközéppontjának is tartott Ferenczy-szikla
A Rám-hegyen található Ferenczy-szikla sokak szerint a Föld Szívcsakraközéppontja.
Egy biztos minden esetre: gyönyörű hely, fantasztikus panorámával Dobogókőre, a Vadálló-kövekre és a környező hegyekre, ahova mindenképp érdemes ellátogatni útba ejtve a Nagyboldogasszony-forrást és a Siketnémák Mária kegyhelyét is.
a Zsivány-sziklák
Vadregényes kirándulóhely Dobogókőtől "néhány lépésre".
A meredek, 25-30 m magas sziklafalak két, kb. 100 m hosszú sikátort fognak közre, melyeket egy ferde hasadék köt össze. Több szikla tetejére fel is kapaszkodhatunk, azonban legyünk óvatosak és a nagy mélységek miatt a gyermekeket semmiképp se hagyjuk szabadon kószálni.
a Vadálló-kövek
vulkanikus eredetű sziklák közkedvelt elnevezése.
A meglehetősen omladékos és kies helyen lévő sziklaalakzatokat főleg a XX. század elején látogatták a magyar hegymászók, mint mászóiskolát.
a gyönyörű panorámájú Prédikálószék
A 639 m magas Prédikálószék a Visegrádi-hegység egyik legmagasabb csúcsa.
A csúcsra érve hazánk egyik legszebb panorámája tárul elénk a gyönyörű Dunakanyarral, a Börzsöny-hegység látványával, Nagymarossal és Visegráddal, valamint a távolabbi Vác fölé magasuló Naszály képével...
a Dunántúl második legmagasabb hegycsúcsa a Pilis-tető
A Pilis legmagasabb pontja 756 méterrel emelkedik a Balti-tenger szintje fölé, s ezzel a Kőszegi-hegységben található Írott-kő (882 m) után a Dunántúl legmagasabb pontja.
a pilisszentkereszti Szurdok
A meredek szurdokvölgyet, melynek klímája a legnagyobb nyári melegek idején is kellemes, a búvópatak jelleggel hol előtűnő, hol újra feltörő Dera-patak mélyítette ki.
Dobogókőn halad keresztül az Országos Kéktúra és a Mária út.
Az első vonat 1895. november 17-én haladt át Vörösváron és Óbudáig ment. A vonatot minden állomáson lelkes emberek fogadták, akik - ha volt bátorságuk hozzá - a következő állomásig ingyen utazhattak.
A gyerekek azonban, akik akkoriban felszálltak rá, féltek, úgyhogy a vezető megállt és a síró gyerekeket kiszállította az Őr-hegynél. A gyerekek aztán gyalog mentek haza.
1896. május l-jétől már Császárfürdőig lehetett utazni.
1896. november 3-án a vonatok már Budapest Nyugati pályaudvar végállomásig jártak. A kezdeti időkben naponta 12 személyvonat közlekedett a négy sínpáron.
Miután Ferenc József király és császár 1896-ban Budapesten felavatta az első földalatti vasutat, Piliscsabára utazott és megtekintette az új katonai tábort.
Délután visszament Budapestre. Útközben megállt a Vörösvári községháza előtt. A falu apraja-nagyja ünnepélyesen fogadta a császárt. Hasenfratz Márton, a község bírója rövid beszédet tartott.
Az üdvözlés után megkérdezte a császár:
„Mi újság Vörösváron? Minden rendben van?"
„Igenis fenség, minden rendben van, csak túl nagy a hőség, minden kiég. Eső kellene."
„Sajnálom, de esőt nem tudok adni, nem vagyok Isten." - válaszolta a császár és tovább indult a főváros irányába.
Az egész falu megharagudott a buta bíróra. Eső helyett inkább valami értékeset kellett volna kérnie, mondták az emberek.
Ettől kezdve a vörösváriak Hasenfratz Mártont „dummer Bauer"-nak (buta paraszt) nevezték. Tumbau lett a gúnyneve.
A következő évben új bírót választottak, Müller Jánost.
A fenti esemény szájról szájra járt és minden vörösvári ember ismeri.
|
|
|
|
|
Utoljára változtatva 02-27-2015 @ 03:04 pm
| Hozzászóló: stefanicus (Ideje: 02-27-2015 @ 05:02 pm)
Comment: hello kedves perucz ! örömmel olvastam számomra értékes irásodat :shf/Istvan |
|
|
|
|
| Hozzászóló: fényesi (Ideje: 02-27-2015 @ 06:01 pm)
Comment: Köszönöm a tanulságos anyagot István! Üdv. fTJ |
|
|
|
|
| Hozzászóló: a_leb (Ideje: 02-27-2015 @ 08:10 pm)
Comment: Jó volt olvasni ismét ezt a részletes anyagot István, örülök a végén ennek a remek kis történetnek.
aLéb |
|
|
|
|
| Hozzászóló: perucz (Ideje: 02-27-2015 @ 09:51 pm)
Comment: Hello István! Örülök, hogy olvastad és örömödet lelted benne. Szeretettel. István |
|
|
|
|
| Hozzászóló: perucz (Ideje: 02-27-2015 @ 09:52 pm)
Comment: Kedves János! Örülök a véleményednek és szeretettel. köszönöm. István |
|
|
|
|
| Hozzászóló: perucz (Ideje: 02-27-2015 @ 09:54 pm)
Comment: Kedves Béla! Örülök, hogy tetszett ez a leírásom is. A végén az a kis epizód, úgy éreztem, hogy még belefér az ismertetőbe. Köszönöm véleményedet. István |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Lyza1 (Ideje: 02-28-2015 @ 04:58 am)
Comment: Ismét örömöm tellett, értéket képviselo írásodat olvasni és visszaemlékezni az ott töltött idomre!..köszönöm, kedves István!..:) Lyza |
|
|
|
|
| Hozzászóló: perucz (Ideje: 02-28-2015 @ 04:33 pm)
Comment: Lyza1: Kedves Liza! Örülök, hogy írásommal szép emlékeket tudtam benned felidézni. Szeretettel köszönöm, hogy olvastad. István |
|
|
|
|
| Hozzászóló: szilfer (Ideje: 02-28-2015 @ 07:56 pm)
Comment: Örömmel olvastam érdekes, információgazdag írásodat. Egy dolgot viszont hiányoltam: miről nevezték el Dobogókőnek azt a hegyet? Sokáig azt gondoltam, hogy arról, hogy kimagaslik a tájból, mint egy dobogó, de aztán valaki azt mondta, hogy teljesen másról van szó. |
|
|
|
|
| Hozzászóló: perucz (Ideje: 03-01-2015 @ 02:44 pm)
Comment: szilfer: Az elnevezés eredetén a nézetek összecsapnak. Egyesek a dobog igéből eredeztetik, mert véleményük szerint itt van a Föld szívcsakrája. De ezt a Dalai Láma maga tagadta.
A másik nézet, ami szerint a dobogó, emelvény, magaslat, sőt jelen esetben ellaposodott hegygerinc, ami több helyen előfordul (Gödöllőnél is van ilyen domb, a Mecsekben is).
Én is ezt tartom valószínűnek.
De a kérdésed jogos, mert ezt is leírhattam volna. Köszönöm a véleményedet. István |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Attila61 (Ideje: 03-02-2015 @ 09:09 am)
Comment: Szeretem a Pilist! Üdv. Attila |
|
|
|
|
| Hozzászóló: perucz (Ideje: 03-02-2015 @ 12:35 pm)
Comment: Attila61: Van benne mit szeretni. Csak meg kell találni a sok szépséget. Szeretettel köszönöm, hogy olvastad. István |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Almasy (Ideje: 03-02-2015 @ 07:03 pm)
Comment: Élmény volt! Köszönöm.Megint tanultam Tőled! ölellek GYUpp |
|
|
|
|
| Hozzászóló: AngyaliAndi (Ideje: 03-03-2015 @ 05:01 pm)
Comment: Nem ismertem ezt a történetet, örülök, hogy olvashattam! :))))))))))))) |
|
|
|
|
| Hozzászóló: perucz (Ideje: 03-03-2015 @ 05:45 pm)
Comment: Almasy: Mindig jól esik, ha valamicske újat tudok írni. Szeretettel köszönöm, hogy olvastad. István |
|
|
|
|
| Hozzászóló: perucz (Ideje: 03-03-2015 @ 05:47 pm)
Comment: AngyaliAndi: Kedves Andi! örülök, hogy tetszett ez az írásom is. Szeretettel. István |
|
|
|
|
| Hozzászóló: blue (Ideje: 03-04-2015 @ 07:16 pm)
Comment: Régen voltam Dobogó-kőn...nagyon tetszett az írásod. ölellek: gaby :) |
|
|
|
|
| Hozzászóló: perucz (Ideje: 03-04-2015 @ 09:35 pm)
Comment: blue: Már én is régen voltam ott. De jó emlékezni rá! Szeretettel köszönöm, hogy olvastad és tetszett. István |
|
|
|
|
|
