Boros Tibor: Udvarló vers

Szegény Horváth tanár szemébe könny szökött,
mert a múlton mereng írásai fölött.
Dolgozatát nézve magának se hihet,
vajon létezett-e az a Pelso-sziget?

"Krónikám, belőled hiányzik a lélek,
ha nincs Béry Ágnes, kinek küldenélek,
aki mindig fogad, pedig sok a gondja,
és az írásunkat nekünk kinyomtatja."

Csodákra lesz képes, aki verset kreál,
ha egy ilyen lektor mindig mellette áll,
szerető szigorral vezeti a kezét,
gondolata így nem kószálhat szerteszét.

Drága lelkem, Ágnes, elég nézni Magát,
eszemet és szívem szelleme járja át.
Poéta doctusok ihletről beszélnek,
pedig szerelem az, attól szent az ének.

                        ( A Pelso-sziget ciklusból )