| Küzdőtér |
|
|
|
| Fullextra.hu: Amatőr Irodalmárok Klubja! |
|
|
|
|
Csodaszép...30 Hédervár Ideje:: 07-18-2015 @ 02:48 pm |
|
|
|
|
33…Hédervár
Várból lett kastély.
•
A település volt a középkorban a Szigetköz gazdasági-politikai központja, a település története összefonódott a hédervári grófi családok (Héderváry, Viczay, Khuen-Héderváry) múltjával.
A család hírhedt, híres leszármazottja Héderváry Kont István, - aki a legendákban szabadságharcos és hősként szerepel -, részt vett a Luxemburgi Zsigmond királyunk elleni összeesküvésben.
Kis Károlyt támogatta, ezért harmincegy társával együtt kivégezték 1393-ban .
Emlékét őrzi a Kont-fa.
A család másik tagja, Héderváry János győri püspök építtette a győri székesegyház melletti Héderváry-kápolnát.
Legnevezetesebb építészeti műemléke a késő reneszánsz korban emelt KHUEN- HÉDERVÁRY-KASTÉLY, ami a Fő úton áll.
A háromszintes, három saroktornyú úri lakot egy csodálatos tízhektáros Park vesz körül.
A hagyomány szerint az épület három vármegye, Győr, Pozsony és Moson találkozási pontján állt, ezért minden tornya más-más megye területére került.
A falu másik nevezetessége a Boldogasszony-temploma előtt áll.
Árpád fa (Árpád-tölgy)
A tekintélyes méretű kb. 700 éves kocsányos tölgy, amelyet a néphit ezerévesnek tart sőt még annak a kötőféknek nyomát is felfedezni véli a törzsén, amellyel Árpád fejedelem annak idején a lovát „hozzákötötte”. A tölgy kerülete: 720 cm, legnagyobb átmérője: 235 cm, magassága: 14 méter.
(A néphit azzal nem törődik, hogy én úgy tanultam: Árpád nem jött el eddig sohasem!)
A gótikus templom északi oldalához épített LORETTÓI KÁPOLNA éke a fából faragott Madonna-szobor.
1997-ben két fiatal művész, Búzás Mihály és Szolnoki József vállalkozása volt, hogy a győri Mediawave Fesztiválra dokumentumfilmet forgattak a kolorádóbogárról, amely ötven esztendeje jelent meg Magyarországon, s éppen Héderváron találták meg az elsőt.
Másik három fiatal, Maráczy Manuela, Zsédely Teréz és Csáki László elkészítették a Leptinotarsa, azaz a krumplibogár bronzszobrát, s vörös márványból faragott talapzaton a községházával szembeni téren nagy népünnepély keretében állították fel.
Talán az egyetlen bogarat ábrázoló szobor az egész országban.
Június 30-án adták át a Szigetközi kerékpárút Hédervár Lipót közötti szakaszát.
Héderváron Kiszeli Terézia gyűjtésében ránk maradt egy teljes vőfélykönyv, amely pontos, versbe szedett képet ad a régi lakodalmas szokásokról a leánykéréstől a menyecske-avatásig. Ma már az ilyen lakodalom csak emlék.
A legelső monda a falu nevéhez kapcsolódik, a népi emlékezet ezt is természeti forrásokhoz köti, s a Hédervár nevet nem a nemzetségnévből, hanem a környéken folydogáló hét érből, azaz Hétérvárból eredezteti.
Az Árpád-fa meséje:
„Amikor Árpád fejedelem itt járt, a templom még nem vót, de ez a fa má mögvót, csak még egisz fijata kis fa vót. Há ehhő kötötte a lovát. De igen soká gyütt, osztán a lova igen nyugtalankodott, ráncigálta a kötőfiktyit. Ammeg ugy beleje vágott, hogy még most is megláccik a hele.”
A kővé vált kenyerek meséje:
„Héderváron a kastély és a Kont fa között volt egy alagút. Már régen beomlott. Ahol végződött, van egy kemenceforma domb. Alá lehet nézni, és benne kővé vált kenyereket lehet látni. Azt mondják róla a faluban, hogy még régen itt volt a grófék nagy kemencéje. Itt sütötték a kastélynak a kenyeret.
Egyszer a sütőasszony tilos napon sütött kenyeret. Talán nagypéntek volt, akkor nem szabad kenyeret se sütni, mert a babona szerint ráhullik a Jézus vére. Amint süti az asszony a kenyeret, odament hozzá egy öreg koldus. Kért tőle kenyeret, de az asszony nem adott neki. Erre a koldus megátkozta, hogy tilos napon sült a kenyér, még hozzá kőszívű az asszony, hát változzanak a kenyerek is kővé!
Amikor ki akarta az asszony szedni a kenyereket, akkor látta, hogy valóban kővé váltak.”
|
|
|
|
|
Utoljára változtatva 07-18-2015 @ 02:48 pm
| Hozzászóló: a_leb (Ideje: 07-18-2015 @ 03:55 pm)
Comment: Nagy élvezettel olvastam, sok érdekességgel, széles körű betekintést engedve írtad meg ezt az bemutatót. Tetszik, hogy a jelen és a mondavilág összekapcsolását is beletetted, és én nagyon alaposnak éreztem. Örömmel olvastalak.
aLéb |
|
|
|
|
| Hozzászóló: perucz (Ideje: 07-18-2015 @ 09:04 pm)
Comment: a_leb: Fülig érő szájjal olvastam a véleményedet, mivel sokat számít, amit a leírásaimról mondasz. Amit most írtál, az nagyon jól esett.
ehhez fogom magam tartani. Örülök, hogy itt jártál. Szeretettel. István |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Almasy (Ideje: 07-21-2015 @ 08:10 pm)
Comment: Csak ámulok és bámulok, hogy Te milyen érdekes és történelmi dolgokat tudsz és még népi mondákkal gazdagitod remek írásodat. |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Almasy (Ideje: 07-21-2015 @ 08:13 pm)
Comment: Csak ámulok és bámulok, hogy Te milyen érdekes történelmi dolgokat tudsz és még népi mondákkal is gazdagítód remek írásodat.Remek és megint csak sajnálom, hogy elrepült az ifjúságom, mert biztos felkerestem volna ezeket a nagyon izgalmas helyeket. Köszönöm Neked. A.Gyula |
|
|
|
|
| Hozzászóló: perucz (Ideje: 07-22-2015 @ 02:15 pm)
Comment: Almasy: Nagyon tudok örülni annak, ha ámulsz-bámulsz az írásaimon, és a helységekről összegyűjtött ismertetőimen.
Szeretettel köszönöm, hogy olvastad. István |
|
|
|
|
| Hozzászóló: pirospipacs (Ideje: 07-23-2015 @ 10:54 am)
Comment: Már rájöttem, hogy útikönyvet írsz. Eleinte hiányoltam belőle a személyedet, hogy úgy mutasd, mintha épp ott járnál. Ma már elfogadtam, hogy ez más. Elénk teríted, hogy láthassuk. Szívesen olvastam. pipacs :) |
|
|
|
|
| Hozzászóló: perucz (Ideje: 07-23-2015 @ 01:41 pm)
Comment: pirospipacs: Köszönöm kedves pipacs, hogy beleolvastál és véleményt mondtál. Ez sokat segít abban, hogy a következő leírásokban még jobban benne legyek. Szeretettel. István |
|
|
|
|
| Hozzászóló: AngyaliAndi (Ideje: 07-28-2015 @ 10:29 pm)
Comment: Nagyon érdekes volt, nem ismertem ezt a mesét. |
|
|
|
|
| Hozzászóló: perucz (Ideje: 07-30-2015 @ 11:01 am)
Comment: AngyaliAndi: Örülök, hogy tudtam olyanról írni, amiről még nem hallottál. Szeretettel köszönöm, hogy olvastad. István |
|
|
|
|
|
