Komlóska címere

Amikor a zarándok a napi 10 km gyaloglás után meglátja az erdő mögött egy falucska tornyát, előkaparja a jegyzeteit, hogy odataláljon a lefoglalt fizetővendég-szállásra, ahol meleg vacsorával és barátságos lakrésszel várják. Egyik legszebb emlékem Komlóska, ahol úgy összemelegedtünk a háziasszonnyal, hogy bepillanthattunk a családja életébe. A vendégszoba mellé először (nem egészen legálisan) egy kis büfét csatoltak, aztán már szabályosan egy presszót, és most épül az éttermük. Ezt a tisztességes gyarapodást látni az egész faluban. Jellemző a népre, hogy a címerminták közül – a kardos, bástyás rajzolatok helyett – a hagyományaiknak inkább megfelelő szerény bocifogatot választotta. Amikor aztán a házias reggelizés után baráti puszival elbúcsúztunk a háziasszonytól, megígértük, hogy ide még visszatérünk. Egyelőre a mellékelt epigrammát küldöm nekik.

Üdv. Komlóska! Ma boldogan elpihen itt a zarándok,

Címered éke szerény: két boci vonta szekér.

Mind, ki lehajtott fejjel járta a Mária-ösvényt,

Látja, hogy itt hazaért, homloka büszke lehet.

Nagyon sajnálom, hogy a címer képét nem tudtam feltenni a Fullextrára. És elnézést kérek, ha kapkodok a bejegyzéseimmel. Szép napot, kedves Fullextrások!