Csendes ez a háború

nincs katona, nincs lövés,

de családok esnek el,

lassan öl a szenvedés.

Lövészárok munkahely,

csak földet pásztáz a szem,

hegyekben áll a dolog,

de ki végzi nincstelen.

Kopott csigolya üzen

tompa idegrostokon,

hogy fáj minden mozdulat,

rászakadt a bérplafon.

Hír robban, csődben a gyár,

a szél munkásokat fúj,

eltűnt egy milliárdos,

de majd jön helyette új.

Falaknak támaszkodik

havas hátával a tél,

szobában fagyos széken

egy nyugdíjas üldögél,

túl csendes a gázóra,

a villanyé is hallgat,

mire megjön a reggel,

az élet elpakolhat.

Esti harangszó kering,

elveszett létet sirat,

ki itt hagyta a hazát,

korrupt, tolvajok miatt.

Csodapalota épül,

stadion Colosseum,

a magyar nép eltűnik,

oda a hungaricum.