| Küzdőtér |
|
|
|
| Fullextra.hu: Amatőr Irodalmárok Klubja! |
|
|
|
|
Erődtemplomok földjén Ideje:: 10-14-2017 @ 05:56 pm |
|
|
|
|
Erődtemplomok földjén
Egy kedves fiatalember várt bennünket a taxival. Segített bepakolni a holminkat. Főleg a turistabotokkal volt gond, amik nélkül a Társam jóformán egy lépést se hajlandó tenni. Mérsékelt tempóban autóztunk, hogy nézelődni és beszélgetni is tudjunk.
– Igaz, hogy a medvék bemerészkednek az udvarokba is? Hogy megtámadják az időseket, és pusztítják a háziállatokat?
– Nem volt ez mindig így… Régen elég élelmet találtak az erdőben, de manapság leszüretelik előlük a vadon termő gyümölcsöt, málnát, miegyebet. Hát a cigányok…
Kaptunk egy-két jótanácsot, hogy mire kell vigyáznunk.
Néztük a gondosan művelt földeket és a takaros falvakat. Vargyast megpillantva nem is gondoltuk, hogy ide még többször visszatérünk.
Oklándon végre búcsút vettünk az ügyes fiatalembertől, aki pont a szállásunk előtt állt meg.
Egy kertekig nyúló tágas portán várt ránk az előre foglalt szállásunk egy családi panzióban, ami több napig biztosította a komfortos kényelmet, még mosógépet is igénybe vehettünk. Aztán láttuk, hogy a törekvő házaspár a kert másik felében már építteti a még komolyabb fogadót, hiszen a tágas udvaron bőven parkoltak különféle rendszámú gépkocsik, de megtámasztott túrakerékpárok is.
Maga a község nem sokat mutatott, még a temploma is lehangoló látványt nyújtott az eddig megszemlélt erődtemplomok után. Azért megnéztük. Éppen az omladozó tornyát javították. A munkások szép szál gerendákat simítottak előttünk elektromos kézi gyaluval. Bőven termelték a fenyőforgácsot.
– Jó lesz alomnak az állatok alá. – Itt is mindenkivel lehetett beszélgetni, csak a balesetveszély miatt nem engedtek közelebb férkőzni.
Megtudtuk, hogy több százezer euróból újítják fel az ősi unitárius templomot, amire uniós pályázaton 400 ezer eurót nyert el az egyházközség. Ennek mi is örültünk, de sajnáltuk, hogy nem nézhetjük meg a nevezetes kazettás mennyezetét.
Oklándról több kirándulást is tettünk, és nem mindig vártunk a helyközi buszjáratra, hanem gyalog is nekivágtunk az országútnak. Nem röstelltünk autóstoppot kérni. Egyszer amikor elrendezkedtünk az úrvezető és a mosolygós lánya mögött, pár szavas ismerkedés után kiderült, hogy a nagylány orvosegyetemre jár, nővére pedig már kezdő orvosként Olaszországban dolgozik egy klinikán. Johanna doktornő se titkolta, hogy ő viszont Nápolyban orvoskodott csereprogram keretében egy évig.
Már nem vagyok benne biztos, talán Székelydályára tartottak haza, ahol a kedves patrónusunk, mint presbiter a helyi gyülekezetben, beajánlott bennünket a tiszteletes úrnak, aki a freskótöredékek után a szentélyt fedő bordás keresztboltozatot ismertette. Nyakunkat törve csodáltuk meg nyolc nemes történelmi hagyományt őrző címer képét, egyéb szép ábrázolásokkal körítve.
Aztán amikor tovább mentünk volna, a medikus kisasszony gondolt egyet, és már az udvarukból kiállt a kocsival, hogy tovább vigyen minket. Így jutottunk Székelyderzsre, amiről már korábban beszámoltam, csak tévedésből „Ége” nevet adtam a kedves községnek. Most pontosítom a rovásírásos téglájuk olvasatát is: Miklós derzsi pap, vagy Miklós-kántor pap atya.
Más erődtemplomokat is láttunk ezen a történelmi tájon, ahová beköltözhetett (szó szerint!) a lakosság a dúlások idején. Megvannak a lőrések, a szurkot az ostromlókra kiöntő nyílások, a gyilokjárók. Békésebb időkben saját lezárt ládájukban itten tárolták a terményeket, felaggatva szárították a szalonnát és egyebeket a polgárok. Kidolgozott rendje volt a tanúk előtti vételezésnek. Kedves emlékem, amikor néhány lej díjazásért egy főiskolás lány vállalta az idegenvezetést, ez volt az ő szünidei keresménye. Megszolgálta.
Mi tagadás: az élményeim felejthetetlenek, az emlékeim élénkek, de nem pontosak. Elégtétel lesz a számomra, amikor valaki végigjárja ezt a csodálatos régiót, és korrigálja amit írtam. Megteszi ezt a kedves Johanna doktornő is, csak még mindig nagyon elfoglalt mint háziorvos, ráadásul könyörtelen bíráló.
Egyébként az interneten csodálatos leírás és mozi található a székelyderzsi erődtemplomról, meg az éléskamráról. Ezek a kedvcsináló élménybeszámolómnál százszor többet érnek.
|
|
|
|
|
Utoljára változtatva 10-15-2017 @ 06:49 am
| Hozzászóló: a_leb (Ideje: 10-15-2017 @ 01:00 pm)
Comment: Tibor, nekem a kedvcsinálóid azért adnak többet bármely videónál, mert személyesek, és mint ismerősöd, úgy olvaslak, mintha nekem mesélnéd, annál meg nincsen plasztikusabb. Örömmel olvastalak most is.
aLéb |
|
|
|
|
| Hozzászóló: thyborc (Ideje: 10-17-2017 @ 07:43 am)
Comment: Kedves A_Leb!
Köszönöm az inspiráló, a folytatáshoz kedvet adó észrevételedet. Üdv. Tibor |
|
|
|
|
|
