[ Kezdőlap ][ Házirend ][ Blog ][ Irodalom Klub ][ Minden Ami Irodalom ][ Olvasóterem ][ Képtár ][ Műterem ][ Fórum ]
Hoppá !!!

Kedvenc versek
a You Tube-on
Tedd fel a kedvenceidet.




Ellenőrizd a helyesírást,
ha nem vagy biztos benne!




Tagjaink könyveit itt rendelheted meg



Fullextra Arcképtár


Küzdőtér

Szia, Anonymous
Felhasználónév
Jelszó


Regisztráció
Legújabb:
: MLilith
Új ma: 0
Új tegnap: 0
Összes tag: 9161

Most jelen:
Látogató: 182
Tag: 0
Rejtve: 0
Összesen: 182


Üzenőfal
Arhívum   

Csak regisztrált felhasználók üzenhetnek. Lépj be vagy regisztrálj.

Szolgáltatások
· Home
· Arhívum
· Bloglista
· Fórumok
· Help
· Hír, cikk beküldő
· Irodalom
· Irodalom Klub friss
· Journal
· Keresés
· KIRAKAT
· Kirakat Archivum
· Magazin
· Mazsolázó
· Mazsolázó Archivum
· Mazsolázó beküldő
· Minden Ami Irodalom
· Mindenkinek van saját hangja
· Műterem
· Nyomtatási nézet
· Olvasóterem
· Partneroldalak
· Privát üzenetek
· Személyes terület
· Témák, rovatok
· Üzenőfal
· Összesítő

cheap cigarettes sorry.
Fullextra.hu: Amatőr Irodalmárok Klubja!


Amatőr Irodalmárok Klubja!
[ Amatőr Irodalmárok főoldala. | Regisztrálj! ]

Csatlakozz te is közénk! A tagjainknak lehetősége van saját írásaikat publikálni, és a többiekéhez hozzászólni.

Jövés-menések ( Fény panzió 47 )
Ideje:: 02-22-2018 @ 01:02 pm

Jövés-menések ( Fény panzió 47 )

Gabronc már immunis volt mindenféle zajra az ablaka alatt, de most egy szokatlan csöndre figyelt fel. A nyári alkalmi munkások befejezték a park reggeli takarítását és most tanácstalanul topogtak az étterem mellett. Az következett volna, hogy a kezükbe nyomják a nem kevés ételadagot, amit az Elnök Úr jóvoltából széthordanak a rászorulóknak. Csakhogy már nem volt Etelka főnökasszony, aki intézkedjen.

Gabronc rögtön ott termett. A rangidős szakácsnőhöz fordult:
– Kedves Mariska néni! Osszák csak továbbra is az adagokat!
– Kinek a felelősségére? Az Elnök Úr szigorú takarékosságot vezetett be.
– Ez lenne az utolsó, amin az Elnök Úr takarékoskodik!

Azért nem merte mondani, hogy az ő felelősségére folytassák a jótékonykodást, mert félt, hogy kinevetik. Hanem rögtön telefonált a központba. Csak a titkárságot vezető Amálkát érte el, de ő legalább habozás nélkül vállalta a felelősséget. És megígérte, hogy hamarosan lejön rendet teremteni. Nagy meglepetés lett volna, ha egyenest az Elnök Úr látogat ide. Gabronc is a maga logisztikai szervező munkakörében szintén csak Amálka révén tartja a kapcsolatot a céghálózattal.

Etelka főnökasszony távozása után rögtön kiderült, hogy nincs, aki kézben tartsa a szálloda és az étterem szerteágazó gazdálkodását. Bár a szépséges Evelinnek, a mindig határozott hosztesznek a hiánya lassabban mutatkozott meg, máris látszottak az összevisszaság jelei.

Gabronc eddig lezserül távol tartotta magát a napi gondoktól, de most belátta, hogy neki kell összefogni a szálakat. Először is Gárdonyi Tündét keresi meg az idegenforgalmi kirendeltségen, hogy segítsen fizetővendégekkel feltölteni a panziót. Nemrégen még barátok voltak, de hát haraggal váltak el. Tünde nem felejti könnyen, hogy az irodát elmellőzve szervezték meg a galaktikások szüreti rendezvényét a Guszti bácsi birtokán.

Csípős megjegyzéssel fogadta:
– Minek köszönhetem a látogatást? Ilyenkor csónakázni szoktál! – Még egyet szúrt rajta: – Ha ugyan Etelka engedi.
Azért minden segítséget megígért.
– De van egy feltételem. Az Elnök Úrral akarok egyeztetni!
– Mi sem könnyebb. – Most Gabronc kajánkodott: – Itt a telefonszáma!
– Telefonon nem egyezkedek! Miért nem jön le közénk?
Régi vágya, hogy személyes varázst gyakoroljon a titokzatos férfira. És most nyeregben érezte magát, mert a hite szerint csak ő tudja megfelelő programokkal idecsábítani a közönséget.

Így hát Gabronc csalódottan távozott. Jól tudta, hogy Tünde már régen kinézte magának az Elnök Urat, hiszen ezért nem lehet soha elcsábítani egy kis csónakázásra, mint a nyaraló szingliket. Tehát Gárdonyi Tünde segítségére nem lehet számítani.
>br> És közben a panzió kezd kiürülni…

Belebotlott a tiszaláposi Galaktika Kör tagjaiba, akik javában pakolták a hazai autóbuszt, mert nekik is letelt a vakáció. Egyedül a virtigli konstruktőr, Gerzson mozgott ellenkező irányban. A műszereit hordta kifelé, egyenest a Borbás szerviz-műhelyébe, ahol nagy terveket szőttek a feltaláló barátai. Megígérte nekik, hogy hamarosan visszatér hozzájuk.

Váratlanul befutott egy adóellenőr. Miért pont most, amikor meginogni látszottak az Elnök Úr felsőbb kapcsolatai? De nem lett semmi probléma, mert Etelka a legnagyobb rendben hagyta maga után az adminisztrációt. A hivatalos férfiú magához vette és a laptopja adataival hosszasan egyeztette a pénztárgépet. Aztán valamit belepiszkált, majd újra hitelesítette és leplombálta. Belerajzolt egy szignót a pénztárkönyvbe és csöndben távozott.

Most a nyitott kapun keresztül befutott egy limuzin. Olyan csöndben állt be, hogy csak a gyöngykavicsok pattogtak a kerekek alatt, mást nem lehetett hallani. Hiába sereglett oda, aki csak látta, nem az Elnök Úr érkezett, hanem az Amálka titkárnő. Zsuzsikáért jött, hogy az Apukája felkészítse az angliai útra. És egyúttal Ivánért is, mert lehet, hogy együtt fognak utazni.

De hagyott időt a búcsúzkodásra, nem ragadta el őket azonnal. Alaposan szétnézett a panzió házatáján, miközben Gabronccal tanakodtak, hogy Etelka után ki fogja irányítani a gazdálkodást. Akadt két jelöltjük is. Elsőnek a hóbortos feltaláló Berci bácsi, aki nyugdíjazása előtt valamiféle főhivatalnok volt Pesten. Aztán a művelt úrinő szomszéd: a Stefánia Asszony. Egyik se akart kötélnek állni, de végül ideiglenes megoldásként beleegyeztek, hogy közösen vezetik az adminisztrációt, Mariska nénit pedig kinevezték konyhafőnöknek. Bár tudták, hogy hármasban se tudják pótolni Etelka hiányát.br>
Közben az aulában beindult a vetítés. Már nem az idegen civilizációknak küldött üzenetek foglalkoztatták az összeszokott gárdát, hanem az elmentett ismeretterjesztő filmeket vitatták meg. Ünnepélyes pillanatok voltak ezek, mert egyben a legjobbjaikat búcsúztatták. Dénest és Margitkát, a kedves pedagógus házaspárt. A tiszaláposi galaktikásokat, akik mindig remek ötletekkel álltak elő. Aztán Zsuzsikát és Ivánt, akiket szintén nem lehet elfelejteni.

Most a marsjáró űrszondák generációit tekintették végig. Áhítattal adóztak a bravúros kalandjaiknak.
És Gabroncnak adtak egy ötletet: kihez is fordulhatna, ha nem a „marsboltos” Ferihez, akit az Elnök Úr karolt föl valamikor. A kis bodegája már komoly üzletté nőtte ki magát, ő pedig az esetlen fickóból egy határozott fellépésű vállalkozóvá avanzsált. Paintball találkozókat szervezett, részvényes lett a közeli golfpályában, és már lovaspóló bemutatókra toborzott látogató csoportokat.

Gabronc nem is sejtette, hogy Gárdonyi Tünde áll e nagy változások hátterében.


Utoljára változtatva 02-22-2018 @ 01:22 pm


Hozzászólás írása
Hozzászólás írása
További
További
Irodalmár profil
Irodalmár profil
Üzenet küldés
Üzenet küldés

Posted Comments

Hozzászóló: hori
(Ideje: 02-22-2018 @ 03:11 pm)

Comment: Látom, ez egy hosszabb mű, gondolom, egy regény része. A történetet így nyilván nem látom át, de amit olvastam, az gördülékeny, olvastatja magát.


Hozzászóló: thyborc
(Ideje: 02-25-2018 @ 04:24 pm)

Comment: Köszönöm az érdeklődést. Üdv. Tibor


Hozzászóló: a_leb
(Ideje: 02-27-2018 @ 04:22 pm)

Comment: Most is végig fenn tartott érdeklődéssel olvastalak, Tibor. aLéb


Hozzászóló: thyborc
(Ideje: 02-27-2018 @ 05:33 pm)

Comment: Köszönöm, kedves A_Leb! Üdv. Tibor


Irodalom ©

PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.29 Seconds