Küzdőtér |
|
|
|
Fullextra.hu: Amatőr Irodalmárok Klubja! |
|
|
|
|
És nyílik és csukódik Ideje:: 09-09-2018 @ 04:51 pm |
|
|
|
|
Nem is emlékszem már 2005-re.
Haloványan rémlenek a részletek
Lezárt idővonalak lenyomata a tenyeremen
Ez is elvékonyodott már, elvágom, feltekerem
Felégeti majd az örök tűz, ami ég idebent
Kardom magasra emelem, lehasítom a felesleget
Nem tart több öltés egyben
Halomra tört agyagedény minden maszk
Nincs több lépésnyom mögöttem a homokban.
Azt hitted csak a szuperhősök tudnak repülni?
A szakadék túloldaláról nevetek rajtad
2008, 2009, 2010 és a többi, hol vagytok már?
Nyitott tenyerem alatt fordul a föld
Csukott öklömben összpontosul
Millió lehetőség, izzó talizmánok
Hidakat épít a semmiben minden lépésem
Még utoljára körbenézek
Ismeretlen ismerős az üres szoba:
Elpukkanó buborékok hangja
Visszhangzik a csupasz falakon
És nyílik és csukódik
Mögöttem az ajtó. |
|
|
|
|
Utoljára változtatva 09-09-2018 @ 04:53 pm
Hozzászóló: a_leb (Ideje: 09-12-2018 @ 07:59 am) Comment: Remek. Nagyon tetszett, ahogy fontad, kiemelted önmagad a hétköznapok kontextusából fizikai és mentális síkon is, ugyanakkor ahogy olvastam, azt éreztem, vannak olyan relatív bizonytalansági faktorok, amik ezeket a dimenziókat egyfajta lebegésben tartják. A záró kép nagyon jól súlyoz. Örömmel olvastam.
aLéb |
|
|
|
|
Hozzászóló: blue (Ideje: 09-12-2018 @ 11:08 pm) Comment: Nagyon ott van, nagyon-nagyon jó. Igazán tetszett. ölellek: gaby |
|
|
|
|
Hozzászóló: Malan (Ideje: 10-10-2018 @ 05:35 pm) Comment: A felülemelkedést érzem a versedben, az elszántság lendületét, ami keresztül visz a nehézségeken, és új utakat nyit meg előtted. Tetszett a vers ereje, képi világa. Üdvözöllek! András |
|
|
|
|
|