| Küzdőtér |
|
|
|
| Fullextra.hu: Amatőr Irodalmárok Klubja! |
|
|
|
|
A hetedik Ideje:: 12-31-2018 @ 04:01 pm |
|
|
|
|
Nézlek, és nem jut eszembe semmi.
Elmúlt a tegnap lángos varázsa.
Tudtam, hogy téged el kell feledni,
ahogy holtvirágot ejt a váza.
S míg szilánkul a levél, a szirom,
magába roskad a bibeszála:
térdre rogyó, kereszt-húzó ikon -
mint porló hüvely a délutánba.
…A kutyát a minap ölbe fogtam,
(vacogó testén vászontakaró).
Meleg-hűszemében, elhagyottan
a világa még most is oly’ fakó.
Titkok röpültek belőle égre,
hittem akkor, hogy egyet elkapok.
De sáros szőréből orra-érme
rám fújta nyála-prüszkét: a halott.
Én voltam néki az ól, az élet,
miattam rúgták őt, ha bántottak.
S bár hozzá kötöttek sok-sok évek,
hűtlenségemtől nem adtam jobbat.
Követett mindig, bármerre jártam,
s míg ettem, ő várta a falatot.
Ablak mögül, a fényes szobában
nem figyeltem rá, hogyan-is vakog…
És most itt vagyok, üresen veled,
még kérdőn vetül a váza-árnya,
bukdácsoló érzelmeim teret
adnak a bűnbánó éjszakába.
Csak piros ajkad - nektáros-nedű,
ólomkehely az, ha rá gondolok,
neved halmazából minden betű
csontvázként szívembe veszve zokog.
Balga voltam, bántó, béna, borús
ábrázatom: leheletem-ámbra.
Tűz nélküli alkimista, hogy bús
talányommal igyalak a számra.
Nem volt veszteség semmi oly fontos,
amiért téged beáldozzalak.
Aranynak hitt bókjaimmal, lombos
nyarakként vettek körbe a falak.
Kitörni vágysz most, és mindörökké,
a dómok, itt nem mások, csak kövek.
a Tízparancsolat, bűnösökké
kovácsolta bennünk a bűnömet.
Máglya kéne, jó magas, hogy igaz
láng emésszen el, s ha rólad vallok
őszi alkonyon, lásd végre, mi az,
mit itt hagyott rád egy hamis dalnok.
Kivarrt ruhádban, fehéren állsz ott,
annyira zokogsz, ahogy csak lehet.
Romok közt rájössz, ki az, ki játszott
hű szerelmet veled? – Óh,.. egy beteg!
…A virág, ím’, kókad, a szoba hűl,
egy elhagyott kutya sarat tátog.
Szeretlek mindörökké, mint az űr!
…Jöjjön el végre a te országod!
prayer
|
|
|
|
|
Utoljára változtatva 01-02-2019 @ 07:42 pm
| Hozzászóló: a_leb (Ideje: 12-31-2018 @ 05:23 pm)
Comment: Nagyon erős vers, remek képek, jól hangolt érzelmi hullámzás jellemzi bennem végig, az mellett is, hogy a vers akár el is csillapodhatott volna a hossza miatt. Nagyon nagy örömmel olvastalak, bár egy-két helyen a központozás bennem túltörte a verset (persze ez apróság, szinte nincs is jelentősége). Jó, hogy itt olvashattalak.
aLéb |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Julianna (Ideje: 01-01-2019 @ 05:21 pm)
Comment: Nekem is nagyon tetszik ez a vers, mintha egy regényt olvastam volna el, én is végig izgultam a történteket, nagyon találóan avattad be az olvasót a szegény kutyus tragédiájába. Én csak arról tudok szólni, hogy a mű milyen érzéseket vált ki bennem. Edit. |
|
|
|
|
| Hozzászóló: prayer (Ideje: 01-02-2019 @ 05:53 pm)
Comment: Kedves Béla!
Persze, nagyon szeretem, hogy figyelsz rám, és hogy olvasol, de még ennél is jobban értékelem a szakmai hozzászólásaidat.
Köszönöm! |
|
|
|
|
| Hozzászóló: prayer (Ideje: 01-02-2019 @ 05:56 pm)
Comment: Kedves Edit! A történetem több szálon fut. A kutyahűség, és a szerelmem hűsége egy, és ugyan az. Épp ezért, a kutya személyesíti meg őt is, mégis egy külön világ. Köszönöm a figyelmedet, és a kézjegyed! |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Anna1955 (Ideje: 01-02-2019 @ 07:42 pm)
Comment: Nagy örömmel olvastam a versed. Szeretettel: Anna :)) |
|
|
|
|
| Hozzászóló: blue (Ideje: 01-02-2019 @ 08:18 pm)
Comment: Szép...hmmm...elgondolkodtató sorok...ölellek: :) |
|
|
|
|
| Hozzászóló: hori (Ideje: 01-03-2019 @ 12:50 pm)
Comment: Szia Zoli! Miért pont a szerelem lenne problémamentes?! Jó a vers Zoli, érzékletes, kifejező. |
|
|
|
|
| Hozzászóló: prayer (Ideje: 01-03-2019 @ 08:37 pm)
Comment: Kedves Anna! Köszönöm a látogatást! :) |
|
|
|
|
| Hozzászóló: prayer (Ideje: 01-03-2019 @ 08:38 pm)
Comment: Ha már gondolkodsz rajta, már megérte. Köszönöm, Gaby! |
|
|
|
|
| Hozzászóló: prayer (Ideje: 01-03-2019 @ 08:39 pm)
Comment: Jaj,.. a szerelem szinte mindig problémás! :) Köszi, Géza, a kézjegyed! |
|
|
|
|
| Hozzászóló: LEKA (Ideje: 01-14-2019 @ 11:14 pm)
Comment: ...mintha rózsafűzérrel a kezedben haladnál, részletesen kifejve minden apró rezdülést, az évek zökkenéseivel, virágzásaival...Nagyon teszik a vers gondolatvezetése, verssorok összeérnek ahogyan a gondolat szálai megkívánják. Megnyílás...kinyílás...hervadás nélkül - csupán a szirmok fakóbbak, de azt is olyan érzékkel tárod elénk, hogy öröm olvasni. Nekem ez most olyan jólesett (olvasni) Gratulálok! Éva |
|
|
|
|
| Hozzászóló: prayer (Ideje: 01-17-2019 @ 09:22 am)
Comment: Szia, Éva! Olyan szépséges hozzászólást írtál ehhez a versemhez, hogy kár elrontanom bármivel is. Köszönöm! :) |
|
|
|
|
|
