Küzdőtér |
|
|
|
Fullextra.hu: Amatőr Irodalmárok Klubja! |
|
|
|
|
Borivókról ( Fény panzió 71 ) Ideje:: 09-15-2019 @ 01:23 pm |
|
|
|
|
Borivókról
Fény panzió 71
Géza bácsi nem vette rossz néven, hogy a túl hosszúra nyúlt elbeszélése közben néhányan angolosan távoztak. Ő viszont nem oldaloghatott el, mert még illett válaszolnia néhány kérdésre.
– Tudja, hogy nem elbeszélést adott elő, hanem az önéletrajzából egy részletet?
– Kezdhettem volna úgy, hogy „nem mese ez, gyermek”. Hiszen Tünde provokálta ki azzal, hogy már elég volt a fantasztikus meséimből.
– Azért érdekes volt! – igyekeztek megnyugtatni – Tetszett, hogy még idős korában is bevállal viszontagságokat.
– Hohó! – rikkantott Huba. – Nem tudhatjuk, mennyi kaland vár még kedves Géza bácsira!
– Amihez erőt, egészséget kívánunk! – toldotta meg Tádé.
A maguk módján tudtak az ikrek kedvesek is lenni, nem veszett náluk teljesen kárba a gyerekszoba.
>br>
Azért csak megindult az öreg, mert várta már Stefánia Asszony. Bele kellett mélyedniük az Alapítvány számadásaiba, nehogy restanciába kerüljenek. Az Elnök Úrhoz hasonlóan Paja Úr se nézett rá a könyvelésre, Evelin meg aztán végképp nem. Egyedül Gabronc figyelt oda valamelyest, mert az egész szerteágazó vircsaft koordinálásában volt szerepe „alkalmazott matematikus” névleges státusban. Különben is, most egyikük sincs jelen, mert Dénes tanár úr nyári táborát látogatják valahol Eresztvényben.
De most Géza bácsi kedves meglepetésnek szánva egy kétnyelvű Villon-kötetet hozott magával.
– Biztos vagyok benne, hogy úriasszony létére tanult franciát is.
Így csipkelődött, de amikor látta, hogy komoly figyelmet keltett, letett az asztalra egy francia és magyar nyelven párhuzamosan nyomtatott kötetet.
– Csak azt kérem, hogy olvassa fel nekem eredeti nyelven a verseket, mert régóta kíváncsi vagyok, hogyan szólnak franciául. A jó Jehan Cotart mester balladája a kedvencem.
Stefánia Asszony fátyolos hangon kezdett olvasni, csak harmadik nekifutásra jelezte, hogy most már menni fog. De aztán örömét lelte benne, és olyan szépen zengett a hangja, hogy többeket is odavonzott.>br>
Fiatalok is csoportosultak köréjük, és Géza bácsin erő vett a tanári ösztön:
– Hallgassátok meg magyarul is!
Most ő olvasta:
– „Noé apánk, ki ültettél borágat” – és így tovább, folytatta végig. – Ezt a 15. században írta Villon, még a könyvnyomtatás megjelenése előtt.
– Most hallgassátok meg Tinódi Lantos Sebestyént a 16. századból, akinek már kinyomtatták az életművét 1554-ben Kolozsvárott. Az interneten percek alatt ki lehet keresni.
– Ugye, hogy megvan? Olvassa fel valaki a „Sokféle részögösről” címűt! Mindjárt össze is lehet hasonlítani a két írást, mert mondhatni, hogy hasonló a témájuk. Mindkettő Noéval kezdődik.
Szerencsére akadt egy színinövendék, aki kellemes hangon olvasni kezdte:
„Én beszédöm az Noéról kell elkezdenöm,
Az jó bornak meglelését megbeszéllenöm,
Sok rendbeli részögségöt megjelöntenöm.”
És már abba is hagyta:
– De hát ennek se vége, se hossza! És beletörik a nyelvem! Szerintem nem is igazi vers!
– Lehet… Tinódi ügyetlen költő volt, de kiváló haditudósító. Krónikás énekeivel az országot járva ő volt az eleven média. De erről majd máskor, ha még kedvetek lesz hozzá.
|
|
|
|
|
Utoljára változtatva 09-15-2019 @ 01:23 pm
Hozzászóló: Julianna (Ideje: 09-15-2019 @ 02:02 pm) Comment: Hasznosak ezek az irodalmi összejövetelek annak ellenére, hogy többen nem várják meg az előadások végét Sokan a verseket inkább hallgatni szeretnek, mint olvasni. :-) |
|
|
|
|
Hozzászóló: thyborc (Ideje: 09-15-2019 @ 03:38 pm) Comment: Köszönöm, kedves Julianna, egyetértek. Üdv. Tibor |
|
|
|
|
Hozzászóló: a_leb (Ideje: 09-15-2019 @ 06:42 pm) Comment: Jó olvasni az írásaid, Tibor, mert beleszövöd azokat a szálakat is, amelyek bárkinek érdekessé tudják tenni a történetet. Örömmel olvaslak.
aLéb |
|
|
|
|
Hozzászóló: thyborc (Ideje: 09-16-2019 @ 03:25 pm) Comment: Köszönöm az észrevételt, kedves A_Leb. Örülök a megtisztelő véleménynek. Üdv. Tibor |
|
|
|
|
|