[ Kezdőlap ][ Házirend ][ Blog ][ Irodalom Klub ][ Minden Ami Irodalom ][ Olvasóterem ][ Képtár ][ Műterem ][ Fórum ]
Hoppá !!!

Kedvenc versek
a You Tube-on
Tedd fel a kedvenceidet.




Ellenőrizd a helyesírást,
ha nem vagy biztos benne!




Tagjaink könyveit itt rendelheted meg



Fullextra Arcképtár


Küzdőtér

Szia, Anonymous
Felhasználónév
Jelszó


Regisztráció
Legújabb:
: MLilith
Új ma: 0
Új tegnap: 0
Összes tag: 9161

Most jelen:
Látogató: 171
Tag: 1
Rejtve: 0
Összesen: 172

Jelen:


Üzenőfal
Arhívum   

Csak regisztrált felhasználók üzenhetnek. Lépj be vagy regisztrálj.

Szolgáltatások
· Home
· Arhívum
· Bloglista
· Fórumok
· Help
· Hír, cikk beküldő
· Irodalom
· Irodalom Klub friss
· Journal
· Keresés
· KIRAKAT
· Kirakat Archivum
· Magazin
· Mazsolázó
· Mazsolázó Archivum
· Mazsolázó beküldő
· Minden Ami Irodalom
· Mindenkinek van saját hangja
· Műterem
· Nyomtatási nézet
· Olvasóterem
· Partneroldalak
· Privát üzenetek
· Személyes terület
· Témák, rovatok
· Üzenőfal
· Összesítő

cheap cigarettes sorry.
Fullextra.hu: Amatőr Irodalmárok Klubja!


Amatőr Irodalmárok Klubja!
[ Amatőr Irodalmárok főoldala. | Regisztrálj! ]

Csatlakozz te is közénk! A tagjainknak lehetősége van saját írásaikat publikálni, és a többiekéhez hozzászólni.

Űrparancsnok detronizálva ( II. )
Ideje:: 11-17-2019 @ 11:46 am

Űrparancsnok detronizálva ( II. )

A reggel hűvöséhez képest a mosakodásra való patak vize szinte langyosnak tűnt. De milyen bámulatos tud lenni egy napfelkelte! Azt Áldorénál nagyobb áhítattal még senki nem élte át.
Azért a tábori reggeli is jólesett, kiváltképp, hogy nem egyedül kellett falatoznia. Aztán mintha csak arra várt volna, hogy végre elrendezkedjenek, megszólalt az immár ismerős hang:

– Kedves vendégem, Tarzannak barátja! Amíg aludtál, sikerült ellenőrizni, hogy valóban eredeti homo sapiens lehetsz, nem valami klón vagy netán egy tökéletes robot. Ráadásul egy jóvágású pasi… Szeretném tudni miféle űrhajóból dobtak ki, de te alighanem jobban hánykódsz a kétségek között, hogy kihez is kerültél. Ezért előbb én mesélek. Rendben?

– Rendben!

– Ezzel a picike szóval is fölösleges volt fárasztani magad, elég lett volna, ha csak bólintasz… Szóval, amíg ti a világűrben kergettetek ábrándokat, itthon tovább pergett a valós történelem. Száz év alatt diadalmaskodott a környezetvédelem, kimosdattuk a Földet, elsöpörtük a technológiát, egyedül az elektronika kapott szabad utat, de letisztulva, szinte láthatatlanná válva, és beépülve az élővilágba.

– Micsoda?! Talán még a Tarzan is egy elektronizált egyed? Ha ezt előre sejtem, nem tudtam volna így megszeretni.
Nevét hallva a hűséges jószág méltatlankodó morgásból örömcsaholásba hajló hangot hallatott.

– Máris egyek vagytok az értelmetlen érzelgősségben! De hadd mondjam el, hogy mi történt velünk! Bekövetkezett a megmagyarázhatatlan katasztrófa: néhány évtized alatt csaknem kipusztult az emberiség. Csak azok maradtak meg, akik minden más emberi lénytől elkülönülve éltek. Ez ugye szerinted is képtelenség, tehát a kutatók újabb és újabb ésszerű gyógylehetőségeket tártak fel, de akik ezekre hagyatkoztak, mind elpusztultak. Így hát hermetikusan elkülönített önellátó tanyákat kellett létrehozni, a maradék népesség efféle farmokon él magányosan, a többi közt én is.

– Amit elmondtál, az tényleg hihetetlen. És nem értem. De kérdezősködni se merek, annyira félelmetes. Még az űrhajónkon is, a kétszáz éves összezártság és minden veszedelmek ellenére, tulajdonképpen virult az élet. Igaz, hogy eltorzult formában. Tudod-e mi az igazi generációs probléma? A hibernálással megnyújtott életűek és az útközben születettek ellentéte.

– El tudom képzelni. De ne kerülgesd a forró kását! Nem mered megkérdezni, hogy a legendás szerelmek földjén már a szexuális kapcsolat sem lehetséges? Nem születnek utódok? Egy emberöltő múlva kihal az emberiség?

Előfordulhatna, de került egy áthidaló megoldás. A maradék népet az Antarktiszon hibernálták. Vegyük az én esetemet! Ha megöregszem, egy fiatalt fognak felébreszteni és a helyemre telepíteni. Engem pedig visszafagyasztanak – hiszen valamikor szintén onnan hoztak ide – arra számítva, hogy mielőtt elfogy belőlünk az összes tartalék, mégis csak beválik valami gyógymód. Vagy az űrből jön segítség. Még az is lehet, hogy ti lesztek a megoldás.

– Mi és a megoldás! Ez csak vicc lehet!
– Talán neked… De nem terhelem tovább az agyadat. Magadra hagylak Tarzannal.

– Egy pillanat! Azt se tudom, hogyan szólítsalak, miközben biztosra veszem, hogy te már elkereszteltél engem.
– Én Éva vagyok, de téged nem foglak Ádámnak hívni, maradjon csak Áldor a neved.
– Szóval tudod az űrhajós nevemet. De én éppenséggel szebb nevet akartam magamnak választani a Földön. És szeretnélek végre látni, legalább a képernyőn!
– Úgy talán lehetséges. Csakhogy annak nem ez a módja…

A férfi meghökkent erre a hangra és egy rég elfelejtett fajta mosolyra rándult az arca. Még próbálkozni is merészelt:
– De van jobb ötletem is, kedves Éva! Ránk nem vonatkozhat a találkozási tilalom, hiszen különböző populációkhoz tartozunk.
– Ezt meg se hallottam, te alattomos csábító!

Nagy csattanással megszakadt a virtuális kapcsolat. Amit azért Áldor nem vett nagyon a szívére, mert úgy érezte, hogy mégis csak elkezdődött köztük valami.



Utoljára változtatva 11-17-2019 @ 02:34 pm


Hozzászólás írása
Hozzászólás írása
További
További
Irodalmár profil
Irodalmár profil
Üzenet küldés
Üzenet küldés

Posted Comments

Hozzászóló: a_leb
(Ideje: 11-30-2019 @ 09:23 am)

Comment: Jó, örömmel olvaslak :-)! aLéb


Hozzászóló: thyborc
(Ideje: 11-30-2019 @ 05:47 pm)

Comment: Köszönöm, kedves A_Leb! Szép napot! Üdv. Tib


Irodalom ©

PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.39 Seconds