| Küzdőtér |
|
|
|
| Fullextra.hu: Amatőr Irodalmárok Klubja! |
|
|
|
|
Kápolnatárlatok ( Fény panzió 86 ) Ideje:: 11-13-2020 @ 06:51 pm |
|
|
|
|
Kápolnatárlatok
Fény panzió 86
Egyik délelőtt igencsak felvillanyozott állapotban találták a köztiszteletnek örvendő Géza bácsit. Felhívta a Marsboltos Ferit, hogy sürgősen küldjön neki utánvéttel egy legjobb minőségű távcsövet. Biztos volt benne, hogy az újonnan felvirágzott üzletben [ Fény panzió 81 ] azt is lehet kapni. Hajdanán, mikor az éhenkórász Feri a bádogpavilonjára kitette a „Marslakók Boltja” táblát [ Fény panzió 2 ], bizony kinevették, de mindenesetre felfigyeltek rá. Szerencséjére az Elnök Úr és Gárdonyi Tünde is. Lám-lám, már az ágrólszakadt legénykében is volt némi spiritusz… Azt azért ő sem sejthette, hogy a Mars-kutatás divatja miatt a figyelem középpontjába fog kerülni.
Géza bácsi menten felment a legfelső emeletre és becserkészte a távcső látómezejébe a kies Balatonboglárt. Váratlanul heurékát kiáltott, vagy valami hasonlót. És a nyomába szegődő ikreknek lelkesen magyarázta:
– Most olvastam a megyei lapban, hogy a boglári Xantus János gömbrácsos műtárgy nyerte el a legszebb magyar kilátó címet.
– Hát ez tényleg nagyon szép, – hagyták jóvá a fiatalok –, de miért olyan boldog ettől?
Az öreg fel se mérte, hogy esetleg kinevetik, a távcsövet körbeadva, az ikrek jólneveltségében bízva kitárulkozott:
– Hej, nektek ma már teljesen idegenül hangzik, hogy abban a letűnt régi világban, amikor ifjú házas voltam, még szakszervezeti beutalóval üdülhettünk Siófokon. És éppen akkor kaptuk meg a várva-várt Trabant Combi kocsinkat. Nosza, bejáratós túrákra indultunk, többek között a boglári gömbkilátóhoz és a hozzá tartozó Kápolnatárlatokhoz. Amit ott láttunk, az annyira megfogott bennünket, hogy többször is visszatértünk.
– Hát akkor tényleg nem semmi lehetett, – nyugtázta Tádé. – És Huba így folytatta: – Meséljen róla nekünk, Géza bácsi!
A távoktatás idején az ikreket korrepetáló professzor megismerte annyira az ifjoncokat, hogy komolyan lehet venni őket, ezért vállalkozott egy kiselőadásra:
– Tehát a balatonboglári elhagyott kápolnára akkoriban találtak rá fiatal képzőművészek, és a helyi plébánossal 15 éves bérleti szerződést kötöttek az üres épület művészeti célú hasznosítására. Először csak szárnyaikat bontogató fiatal művészek tették ismertté Balatonboglár nevét, nemcsak idehaza, hanem külföldön is. De hamarosan szinte csak Kossuth-, vagy Munkácsy-díjas alkotókat „fogadtak be”. Ha kimondták azt, hogy boglári kápolnák, mindenki örömmel mondott igent. A modern képzőművészet mellett később a Csiky Gergely Színház is ráérzett a hely varázsára, mert az ő nyári fellépéseik is beillettek a helyi avantgard miliőbe.
Lenn a társalgóban tovább folyt a beszélgetés, és egyre többen felfigyeltek a különös szimpozionra.
– Géza bácsiékat ugye azért fogta meg ez az avantgard szellem, mert még fiatalok voltak? – kérdezte Tádé.
– Lehet, bár azóta sem változott meg az ízlésem. De a szabadtéri mezei amfiteátrumot élveztük igazán! A lépcsőzetesen kialakított nézőtér alatti teknőszerű játékszínen igazi „polgárpukkasztó” jelenéseket láthattunk. Adtak a szocreálnak!
– Hát nem a rácsos kupola alatt van a teátrum?
– Ebben nem vagyok biztos, mert már nem emlékszem pontosan.
– Pedig akkor fóliával letakarva esős időben is mehetne a műsor – fantáziált a műszaki érdeklődésű Huba.
– Kár, hogy nem emlékszik, Géza bácsi… De megnézhetjük! Beülünk a Zaporozsec „Dübörgőbe” és teszünk oda egy kirándulást.
Ám Stefánia Asszony megnézte a térképet és véget vetett a nagy készülődésnek:
– Látom, hogy két forgalmas műúton is át kellene jutnotok. Már ha engedném… De a korengedményes jogosítványotokkal nem indulhattok neki.
Szó nélkül elkobozta a slusszkulcsot és a garázsmester Borbás őrizetére bízta. De aztán tőle is elvette, nehogy suttyomban másolatot készítsenek.
Viszont valakinek a hallgatóságból mégis csak beindult a képzelete. Irénke tanárnő a nagy befedett térség ötletére figyelt fel. Érlelődött benne az elhatározás, hogy legközelebb ő áll elő egy „játékos gondolatkísérlettel”.
|
|
|
|
|
Utoljára változtatva 11-17-2020 @ 09:13 am
| Hozzászóló: a_leb (Ideje: 11-22-2020 @ 07:24 pm)
Comment: Izgalmas, érdekes rész volt ez is, Tibor, tetszett, hogy ebben a rövidke részben is mennyire szélesre tudtad (és nem a távcsőnek köszönhetően) nyitni a horizontot. Örömmel olvaslak.
aLéb |
|
|
|
|
| Hozzászóló: thyborc (Ideje: 11-22-2020 @ 11:44 pm)
Comment: Köszönöm, kedves A_Leb, az értékelő kommentet. Épp a legjobbkor jött, hogy derűsen folytassam a történetet, amint hamarosan rám kerül a sor. Üdv. Tibor |
|
|
|
|
|
