| Küzdőtér |
|
|
|
| Fullextra.hu: Amatőr Irodalmárok Klubja! |
|
|
|
|
Add tovább.. Ideje:: 02-16-2021 @ 11:30 pm |
|
|
|
|
Támogatom az ötletet.
Én viszont inkább versben veszem át ezt a stafétát, de aki akarja folytassa prózában:
Itt éltünk házunkban életünk delén
te voltál társam, bizony te meg én,
ki együtt kergetett sok bolond szavat
míg éjjel jött, s szemet nyitó pirkadat
addig néma ajak szült sóhajokat
kiáradó lélek megvigasztalt sokat
incselkedtünk, bíz a’, dalra dal felelt
együtt duhajkodtunk: a szív nem felejt!
Múzsa csókja csók volt, nem csak kitalált
gyönyörrel szenvedtünk virtuális halált
S ha mélyre ütve fájó seb megjelent
versbe sírtuk őt, a meglelt idegent
De szétszéledt az egykor nagy csapat
ki emléke mélyén, ki megül hallgatag
A múzsa emberré lett, megszűnt a varázs
jelenbe múlt a múlt, nincs több ráadás
Oly csapat kell ismét, mely hajnalt teremt
pezsgő ízzel sodró frissen elevent
szédülve fest újra, s percekbe mártogat
Visszahozva letűnt, elvesztett álmokat
|
|
|
|
|
Utoljára változtatva 11-26-2022 @ 09:27 pm
| Hozzászóló: Captnemo (Ideje: 02-17-2021 @ 07:28 am)
Comment: Örülök és köszönöm a támogatásod! Versed olvasása közben nagyon sokminden, és sokmindenki eszembe jutott. Sajnos az is, hogy milyen sokan nincsenek már ebben a földi csapatban. De tán a simogató szél az ő strófáik rezgése, amit kapunk. |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Anna1955 (Ideje: 02-17-2021 @ 05:53 pm)
Comment: Kedves Zsolt! Nagyon tetszett a verses emlékezésed. Mint ahogy Captnemo gondolataira is írtam, sok-sok év az a 16. Ha a statisztikákat nézem, azok is nagyon komoly számok, és a sok emlék összekovácsolt. Lesznek még új emlékek, és új csodák is. Akik pár éve újak voltak, mára már Ők is a régik. :))) Hiányoznak a találkozók, és ez most nem csak erre a közösségre igaz. Reméljük javul a helyzet. |
|
|
|
|
| Hozzászóló: zsoloo (Ideje: 02-17-2021 @ 08:32 pm)
Comment: Kedves Anna!
Én semmilyen korosodási kérdést nem szeretnék elvitatni senkitől. Az egy éves regisztrációjú tag is „öreg” már a tegnap regelthez képest. A mieinké meg már egy házasságban is sok lenne. Egy nagy különbség van csak: a tényleges elsők, mint az internet kezdeténekhőskorához tartozók, és az utánuk következők. A hatvanhetedik Holdra lépő űrhajós esete. De ez nem érdem, és nem is jogosít semmire, egyszerűen mi voltunk akkor és ott, abban a történelmi helyzetben. Viszont azt vallom, hogy ez egyúttal egy kezdeti alapbeállítás is volt, ami meghatározta a későbbi attitűdöt és viszonyulási pontokat. Ugyanakkor minden új fullextra-korszak újra és újra lejátssza ezt az újrateremtést amikor a kiürülő virtuális teret új tagok töltik meg a maguk természet adta flóra-faunájukkal. A kezdőcsapat óta egy olyan folytató csapat jött létre, ami egy évtizeden túlnyúlóan életben tartotta a hely szellemét. kiegyensúlyozottan, folyamatosan, új lehetőségeket nyújtó módon. Munkás hétköznapokat, ünnepekkel, az adminok és a te aktív részvételeddel. Műhelymunka, közélet folyik most is, rendezvények tarkítják (ill. majd post-covid fogják), színesítik a tagok kapcsolatait. Ez a hajó halad. A tagok egy bizonyos színvonalon alkotnak, irodalmi életet élnek.
Nem vitathatóak el az eredmények. Azokat hívjuk, akik ilyen élményeknek részesei voltak egyszer itt.
|
|
|
|
|
| Hozzászóló: Mandula (Ideje: 02-18-2021 @ 02:00 pm)
Comment: Borzasztóan szégyelem, de én is egy vagyok azok közül, "ki megül hallgatag" és legtöbbször nem hagyom nyomát, hogy elolvastam egy-egy verset. Pedig emlékszem rá, régen, mikor még időnként magam is publikáltam, mennyire jól estek a kedves hozzászólások.
Köszönöm, hogy olvashattalak. |
|
|
|
|
| Hozzászóló: naiva (Ideje: 02-19-2021 @ 07:57 pm)
Comment: Szép gondolataidat remek versbe öntötted kedves Zsolt! Igen, egy ilyen hajnal kellene!
Üdv:
Zsuzsi |
|
|
|
|
| Hozzászóló: zsoloo (Ideje: 02-19-2021 @ 08:39 pm)
Comment: Nézzük, mire is jók az ilyen megemlékező - "múltidéző" versek: hozzászólásokat: köszönetet kapunk, találkozunk ismét, előkerülnek olyanok, akikről nem is tudtunk, hogy vannak, és mégis tudunk örülni nekik. A közösség láthatatlanul újjáépül. Ma már tudjuk, hogy a közös cselekvésben erő van. Megtartó, formáló, tűzhöz vonzó. Minél inkább akarjuk, annál szebb és teljesebb lesz ez az aktus. gondoljunk bele csak a vattacukor keletkezésébe: először csak a pálcika pörög és nyers cukor van a tartályban. Aztán a vattacukor készítő gép és az elárusító közös munkája eredményeképpen egyre több réteg vatta hengeredik egymásra, végül egy igazi finomság alakul ki. A hozzávalók mindannyiunkban ott vannak! |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Vox_humana (Ideje: 02-21-2021 @ 09:32 pm)
Comment: Szia Zsolt! Találó, szép emlékezést írtál. "Múzsa csókja csók volt, nem csak kitalált" - talán azért írunk kevesebbet, mert a múzsák sem úgy csókolnak már, mint régen. Tesznek egy virtuális puszit a homlokunkra és gyorsan eltűnnek.
Tetszett a versed.
Szeretettel ölellek: Vox |
|
|
|
|
|
