Fullextra.hu - <BIG><b>Amatőr Irodalmárok Klubja!</b></big>

[ Kezdőlap ][ Házirend ][ Blog ][ Irodalom Klub ][ Minden Ami Irodalom ][ Olvasóterem ][ Képtár ][ Műterem ][ Fórum ]

Hoppá !!!
Kedvenc versek a You Tube-on Tedd fel a kedvenceidet. Ellenőrizd a helyesírást, ha nem vagy biztos benne! Tagjaink könyveit itt rendelheted meg Fullextra Arcképtár

Küzdőtér

Üzenőfal

Csak regisztrált felhasználók üzenhetnek. Lépj be vagy regisztrálj.

Szolgáltatások

· Home
· Arhívum
· Bloglista
· Fórumok
· Help
· Hír, cikk beküldő
· Irodalom
· Irodalom Klub friss
· Journal
· Keresés
· KIRAKAT
· Kirakat Archivum
· Magazin
· Mazsolázó
· Mazsolázó Archivum
· Mazsolázó beküldő
· Minden Ami Irodalom
· Mindenkinek van saját hangja
· Műterem
· Nyomtatási nézet
· Olvasóterem
· Partneroldalak
· Privát üzenetek
· Személyes terület
· Témák, rovatok
· Üzenőfal
· Összesítő

Fullextra.hu: Amatőr Irodalmárok Klubja!

Amatőr Irodalmárok Klubja![ Amatőr Irodalmárok főoldala. | Regisztrálj! ]
Csatlakozz te is közénk! A tagjainknak lehetősége van saját írásaikat publikálni, és a többiekéhez hozzászólni.

Csak útközben....

Ideje:: 04-30-2021 @ 06:54 pm

"...csak útközben lenni mindig, csak sehol..."

Ég fürdette csillagok. Beáll az éj. Szelek suhannak délnek. Európa szelei. Arccal bele dőlve, valami homályos cél felé. Vastagon áll a csönd. Ez a messzi világ. Pontos tárgyak.
Kirajzolódunk. Visszhangzanak a szavak. Zsibbad a test. Minden mozdulat, szélcsend. Fordul a táj. Testünk meleg. Fel kell bontani a kötelékeket. Úgy kell magunk mögött hagyni, jeltelenül. Le kell szállni, hogy testet öltsön bennünk a vágy. Az elmosódott órák, évek. Messziről jöttünk. Sebbel-lobbal. Alattunk ez a föld meztelen és halott. Sodródik valószínűtlenül. Most itt az idő. Átugrani a falon. Elérni a tengert, a furcsa, tűnő fényeket. A hús keserűségét, s levetkőzzük őket. Képzelődünk, mint aki messze van. Földet érünk. Nem öregszünk meg emlékeinkben. Mint a hajnal a derengő üvegeken. Léptek a kihalt folyosókon. Hurcoljuk magunkban a fölismerhetetlent. A hús ideges rebbenését. A kiszolgált komédiást. Várunk. Titkos jeladásra. Mozdulatlanná dermedve. Lélegzünk visszafogva. Elérhetetlen messze végtelen kék országutunkon. A csend, a távolság új értelmet kap. Kihullunk a keleti szélbe. Repülünk. A föld már alig látszik. Egyre feljebb. A rohanás lassul a csillagokig. Ránk virrad. Fekete barázdák a tájon.

(Nagy János)

Utoljára változtatva 05-16-2021 @ 08:11 pm

[ Ezen publikáció küldése barátodnak ]

Hozzászólás írása

Hozzászólás írása

További

Irodalmár profil

Irodalmár profil

Üzenet küldés

Üzenet küldés

Posted Comments

Hozzászóló: Anna1955

(Ideje: 05-16-2021 @ 08:18 pm)

Comment: Tetszett. Sokszor előfordult, még pár éve, hogy csak úgy céltalanul beültem az autóba, és mentem. Ezt az érzést juttattad az eszembe.

PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.45 Seconds