| Küzdőtér |
|
|
|
| Fullextra.hu: Amatőr Irodalmárok Klubja! |
|
|
|
|
Csak szavak... Ideje:: 05-31-2021 @ 09:33 pm |
|
|
|
|
|
Tudjátok ahogy a Tisza parti fák között a szél oson, ott vagyunk. A Tisza is csendes, sirályait temeti. Kihalt a város, kihunynak a fények. Remegő hangon szólít meg az éjszaka. Ennyi volt, semmi több. Egy élet együtt, s fogadtuk mindig és mindenhol, örökké együtt. Most elvisz a magány a hosszú úton, eszembe jutnak az első csókok, az első ölelések, az első zavart kézfogások. Most hány, kimondatlan szó marad utánunk, amit már nem tudok elmondani. Hiába kiáltok senki nincs, hogy meghallja. Belekiáltok ebben az üres éjszakában, de hangom nem hallani. Tudom, az élet csak ennyi, s ha menni kell, megyünk. Marad a másik, marad az üres magány, maradnak a 'nélküled' csendes esték, a kilátástalannak tűnő hétköznapok. Alkonyodik. Csak galambok ülnek a síró kereszten, s látod a fényben fölemelkedni az alvó arcot, amely megmerült a szürkület vizében, most nincs kéz, mely kinyitná az ajtót s ablakot az elejtett szavakra, nincs semmi más, csak ami volt, súlyos tárgy benned az egyedüllét, a tehetetlen remény, s mivé válik majd az emlék, s mivé leszünk majd magunk - még az árnyék sem látszik át, csak a morajló hangok a falakban, házadat elhagytad, nem felelsz, mint aki sosem volt. Most halott évek üledékén lépkedek, a falon, a régi házban táncol csak a szél, s te tovább tántorogsz, útjelzők, előre, hátra botladozva, most megváltás lenne benned a csend, a térdeplő homály, de csak vagy, mint aki koromsötét szobában ébredő, botorkálsz az elhagyott kerítések között, ajtót keresel, miket régen befalaztak. Hiába tárom szét karom, nem oltalmazhatom meg őt, nem érhetem őt utol, nem, akikhez nem vezet út.
|
|
|
|
|
Utoljára változtatva 05-31-2021 @ 09:33 pm
| Hozzászóló: Julianna (Ideje: 06-02-2021 @ 06:43 pm)
Comment: Aki hasonló helyzetbe került, az megérti a magány elviselhetetlen érzését... És csak szavak... |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Jega (Ideje: 06-03-2021 @ 09:34 am)
Comment: Kedves Julianna. Köszönöm a hozzászólásodat, de mint te is tudod, " A magány nagy társaság, de az elhagyatottsághoz kettő kell." Nekem tegnaptól csak a magány maradt, s mit te is írtad. Csak szavak... |
|
|
|
|
| Hozzászóló: a_leb (Ideje: 06-29-2021 @ 09:36 am)
Comment: Nagy súlyú, szépen vezetett gondolatok, a váltások kiválóan tartanak benn a hangulatban, de ami a legfontosabb érzésem elolvasva, az az őszinteség, a valóság kifejezése a valón túli képekkel; csak hogy kiemeljek egy gondolatnyit: "Most halott évek üledékén lépkedek". Nagyon szép.
aLéb |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Jega (Ideje: 07-02-2021 @ 06:58 pm)
Comment: Béla, nagyon köszönöm, hogy így látod. Sajnos a feleségem elhunyt. Most nem gondolkozom a szavakon, ezek most csak jönnek, időtlenül, s nem tervezetten. Örömömre szolgál a véleményed. S ez most fontos, de nagyon, rám fér egy pozitív visszajelzés. Köszönöm neked. |
|
|
|
|
|
