| Küzdőtér |
|
|
|
| Fullextra.hu: Amatőr Irodalmárok Klubja! |
|
|
|
|
Szívélyes vendégeskedés [ Fény panzió 99 ] Ideje:: 07-29-2021 @ 05:03 pm |
|
|
|
|
Szívélyes vendégeskedés
Fény panzió 99
Géza bácsi végre elkezdhette az élménybeszámolóját:
– Ugye már elmondtam, hogy egy országos szintű közintézményben ígéretes karrier előtt álló fiatal főelőadó voltam. Már tanulmányútra is mehettem, természetesen szolgálati útlevéllel. Kaptam két útitársat is. Az elismert elméleti szaktekintély Pétert, valamint Gábort, aki egy önállóan gazdálkodó művelődési központ szintén közismert igazgatója volt.[ Fény panzió 89 ]
Egy hetet Moszkvában töltöttünk, hol a vendéglátóink bőségesen elláttak bennünket a helyi ismeretekkel, mi pedig látványosan jegyzeteltünk, ám főleg csak a kiadványokat gyűjtögettük. A programok merevségén szerencsére oldani tudott Kolja, a kedves kísérőnk és tolmácsunk, akinek mentalitása közelebb állt hozzánk, mint a helyi szigorú komolyság.
Szívesen tanakodott a művházigazgató Gáborral, aki listát hozott magával, hogy mit kell megnéznie. A Tretyakov Képtárban például megkereste Szurikov festményét, ami azt a kegyetlen jelenetet ábrázolja, ahogy Morozova bojárasszonyt kivégzésre hurcolják. Máig sem értem Gábor affinitását…
A tréfacsináló Péter bezzeg azon élcelődött, hogy a képtárban kínai nyelven is olvasható minden útmutató.
Az obligát díszebéd után aztán repülőre ültünk, irány: Tbiliszi!
Kísérőim előbb értek a városba, mert engem eltérített az Elbrusz varázslatos élménye. [ Fény panzió 92 ] Mire megérkeztem, a társaim már otthonosan elrendezkedtek a küldöttségünknek biztosított nívós szállodában.. A Moszkvában összemelegedett Péter (a tréfamester) és Gábor (a művházigazgató) lefoglalták a legjobb kétszemélyes lakosztályt. Koljának mint idegenvezetőnek elkülönült szállás járt, így nekem megmaradt a legkisebb szoba.
– Már megszokhatta – jegyezte meg Stefánia Asszony –, hiszen a zarándokutakon is mindig maga volt a Nemecsek.
– Úgy lehet – válaszoltam –, de most egy sajátos jelenetbe csöppentem. Gábor az úton rosszul lett, orvost kellett neki hívni. Hát most akupunktúrás tűkkel teleszurkálva láttam viszont…
Állítólag jobban lett, amikor megszabadult a sünszerű állapottól. Másnap újra jött az orvos, hogy folytassa a kezelést. De nem csak az ezüstös tűket hozta magával, hanem egy üveg pezsgőt is a paciensének.
– Nálunk fordított világ járja, a paciens fejezi ki pezsgővel a háláját –, elménckedett Gábor. De elég dörzsölt volt, hogy rájöjjön, meghívólevelet várnak tőle, mert innen csak azzal lehet külföldre utazni.
Akárhogy is indult, egy szép, gyümölcsöző barátság lett a folytatás.
|
|
|
|
|
Utoljára változtatva 07-29-2021 @ 05:03 pm
| Hozzászóló: Julianna (Ideje: 08-02-2021 @ 01:31 pm)
Comment: Minden a meghívólvéltől függ! :-) |
|
|
|
|
| Hozzászóló: thyborc (Ideje: 08-02-2021 @ 02:03 pm)
Comment: Köszönöm az észrevételt, kedves Julianna. Egyetértek, hiszen én is abban a világban "szocializálódtam". Üdv. Tibor |
|
|
|
|
| Hozzászóló: a_leb (Ideje: 08-17-2021 @ 09:38 am)
Comment: Olvaslak, Tibor. Tetszik, ahogy a mesélő személyét váltod, hogy mennyire benne marad a történetben, pedig nem egyszerű a fonása. Örömmel olvaslak.
aLéb |
|
|
|
|
| Hozzászóló: thyborc (Ideje: 08-20-2021 @ 07:31 am)
Comment: Kedves A_Leb, köszönöm az észrevételt. Örömmel olvastam. Üdv. Tibor |
|
|
|
|
|
