| Küzdőtér |
|
|
|
| Fullextra.hu: Amatőr Irodalmárok Klubja! |
|
|
|
|
Partra vetve Ideje:: 02-27-2022 @ 07:35 pm |
|
|
|
|
Sodródó hajóm apadó folyón,
utánam nyúló zátonyok
köve lassít, megsebez,
görnyedő parti fákról
letört ág a remény,
csak csobban, nem evez.
Homok közt kavics, rozsdafű,
könyvlap, rongyköteg,
tört üveg kacsintotta fény,
hajóm alól megszökik a víz,
és lassan partra dől,
hol ezernyi rothadó költemény.
|
|
|
|
|
Utoljára változtatva 02-27-2022 @ 07:35 pm
| Hozzászóló: a_leb (Ideje: 03-01-2022 @ 11:01 am)
Comment: A költő reménytelensége remek lépekben visz a múlt dicső pillanataiba, és ugyanakkor devalválja is azt. A forma kibomlása is ezt az érzést erősíti, a záró kép egyértelműsíit a belső érzéseket. Nagyon jól hangolt vers, nem billent ki egy pillanatra sem a bennem a vonalából. Nehéz érzésekkel, de jó volt olvasni.
aLéb |
|
|
|
|
| Hozzászóló: janus (Ideje: 03-02-2022 @ 08:58 pm)
Comment: Köszönöm a_Léb :)
Üdv.
Janus |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Anna1955 (Ideje: 03-11-2022 @ 09:12 am)
Comment: Nagyon szomorú a versed. Szeretettel olvastalak: Anna |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Ginko (Ideje: 03-13-2022 @ 12:49 pm)
Comment: Leginkább egy megrekedt állapotot, életszakaszt juttat eszembe veresed, de kicsit mintha benne lenne az alkotói válság is, ha jól értem. Érzékletes ez az egész kép a zátonyra futott hajóval. És ez a sor: "tört üveg kacsintotta fény" kifejezetten tetszett. Ginko |
|
|
|
|
| Hozzászóló: janus (Ideje: 03-27-2022 @ 08:03 pm)
Comment: Anna,Ginko, köszönöm! :)
Üdv.
Janus |
|
|
|
|
|
