| Küzdőtér |
|
|
|
| Fullextra.hu: Amatőr Irodalmárok Klubja! |
|
|
|
|
A költészet szent napján Ideje:: 04-11-2023 @ 10:39 pm |
|
|
|
|
„Költő vagyok - mit érdekelne
engem a költészet maga?
Nem volna szép, ha égre kelne
az éji folyó csillaga.”
(József Attila: Ars Poetica, 1937. február-március)
Költővé nevelt a sors,
írni sosem akartam,
haraggal szentel a tűz,
s kísért ezer alakban
a szó, mely megadatott.
Elnyelnek fénylő habok,
míg nehéz vasként zuhan
alá rossz természetem
szép ideák egéből
e mocskos csatatérre.
S kérdem: valaki él-e,
hogy fölrázzon az éjből,
mely folyvást elől halad,
s érnek-kopnak a szavak,
míg megrendül az elme.
Egy hű asszony szerelme
vajon megment-e tőle,
mikor kifut télidőre
a meztelenült lélek,
és véget ér az élet?
Oly régen voltam gyermek,
betűzni könyv-meséket
nem értettem, tereltek..,
még nem tudtam, ki vagyok,
csak itt benn szóltak dalok
Oly régen voltam szabad,
börtön az évek zsoldja,
oly kevés, mi megmarad,
a többit elsodorja
szennyes vízzel durva hab.
A szó, mely megadatott,
kísért ezer alakban:
haraggal szentel a tűz,
írni sosem akartam,
költővé nevelt a sors..
2023. április 11.
|
|
|
|
|
Utoljára változtatva 04-11-2023 @ 10:39 pm
| Hozzászóló: a_leb (Ideje: 04-22-2023 @ 05:26 pm)
Comment: Ez a vers bennem leginkább egyfajta sorsvers. Nagyon szép, ahogy bemutatja, elmeséli, mi hogyan sodorta az íróját önmaga versekben kifejezése felé, és ez nem csak a tartalomból, de a szépen megtartott formából is kiviláglik. Örömmel olvastalak.
aLéb |
|
|
|
|
|
