Küzdőtér |
|
|
|
Fullextra.hu: Amatőr Irodalmárok Klubja! |
|
|
|
|
Mélypont? Ideje:: 02-05-2005 @ 05:22 pm |
|
|
|
|
Elvesztem a tűnő semmiségben.
Hallom láthatattlan emberi végem
Mindenki intő szavát harsongva látom,
Mögém mutatnak, de megfordúlni nem kívánok.
Egyre csak hatalmasodik a tömeg körülöttem,
barátaim, haverjaim, rokonaim mind ellenem.
Az Otthon már csak ott hon, ahol vagyok.
Nem szeret már senki, értelmetlen halok. |
|
|
|
|
Utoljára változtatva 02-05-2005 @ 05:22 pm
Hozzászóló: Halogen (Ideje: 02-05-2005 @ 08:55 pm) Comment: Mindnyájan elérünk egy pontra, hogy újraértékeljük a kapcsolatainkat. Te most itt állsz. Innen csak felfele van... A barát, haver lehet, hogy két év múlva idegen lesz, és a rokonaid sem mindig azok, akiknek látszanak. Nekem elhiheted... |
|
|
|
|
Hozzászóló: Myra (Ideje: 02-06-2005 @ 01:33 am) Comment: Ha soha nem lennénk mélyponton, akkor nem tudnánk értékelni az utána következő szépet és jót. Gondolj erre... Szeretettel: Myra
|
|
|
|
|
Hozzászóló: ukume (Ideje: 02-06-2005 @ 07:17 am) Comment: Én mindig megijedek, mikor valaki ennyire neki van búsulva. Itt jó emberek vannak. Adj még egy kis időt magadnak! |
|
|
|
|
Hozzászóló: veva (Ideje: 02-06-2005 @ 09:41 am) Comment: Időnként tényleg elhatalmasodik az emberen a feleslegesség érzete ---- de valamelyik következő perc hozza a változást. Óóóó, nem mindig olyat, amit szeretnél, amire vágytál nagy nekibúsulásodban, de ez nem zárja ki, hogy kimozdít abból a völgybéli hangulatból, amiben épp keserűen búslakodsz! |
|
|
|
|
Hozzászóló: SweetLittleNothing (Ideje: 02-06-2005 @ 10:02 am) Comment: Szerencsére mára már túl vagyok ezen a mélyponton, de még mindig van anmmi nyomja a lelkemet. Jó érzés a szavakba öntött érzéseimre olyan emberektől választ kapnom az élet kérdéseire, akik használható tanácsot tudnak adni. Ez így értelmes búslakodásnakl tűnik, ha halló fülekre találnak a gondolataim.
Köszönöm szépen a hozzászólásaitokat:) |
|
|
|
|
|