Minden az enyém!
Bevitte a barátját a boltba, és így dicsekedett neki: - Nézd, itt minden az enyém!
Bizonyítani akart neki. Középiskolában a legjobb barátok voltak, mindenhová együtt mentek, kocsmáztak, züllöttek, mint néhány kamasz tette még rajtuk kívül. Ő kereskedelmi főiskolát végzett, a haver csak az érettségit tette le, de újságíró lett. Szerette volna, ha elismeri. Csak bérelte az üzlethelyiséget, de ezt mondta: - Enyém a bolt! Nézd ezeket a gyönyörű bútorokat! Finnországból hozatom őket, viszik, mint a cukrot. Nagy vevőköröm van, állandó kuncsaftok. Nagyon bejött a bolt. A barát mindezt el is hitte, és örült a másik sikerének.
Miután mindketten elmentek, az üzletvezető és a helyettese beszélgettek a raktárban. A helyettes szólalt meg először: - Tegnap itt voltak a gázművektől, alig tudtam lebeszélni őket, hogy még ne kapcsolják ki a fűtést, de nagy nehezen haladékot adtak hétfőig. Hogy miből fogjuk kifizetni? Aznap volt a főnök születésnapja, zárás előtt bejött, és elkérte az egész bevételt, mert a szomszédos mulatóban ünnepelt a barátaival, és kellett neki a pénz a mulatozásra. Tán még együttest is fogadott. - Én tegnap voltam náluk - mondta az üzletvezető -, egy fontos iratot kellett volna aláíratnom vele, de csak az asszonyt találtam otthon a babával. Leültetett, várjak egy kicsit, közben csöngettek. Már megörültem, hogy a főnök az, de nem. Egy öltönyös úriember jött a bíróságtól foglalni valami magánkölcsön ügyében. Az volt a furcsa, hogy szerintem már találkoztak más ügyben is, mert a végrehajtó megkérdezte a feleségét, hogy tudott-e a kölcsönről, mire az azt válaszolta, nem. Ennek ellenére meg sem lepődött, elég egykedvűen vette tudomásul a dolgokat, nagyon készséges volt, mindent aláírt, még hellyel is kínálta azt az embert. Képzeld, a múltkor eljött hozzánk a főnök a családjával. Meghívtuk őket vacsorára, aztán közben a babát tisztába kellett tenni. Az asszony nem akarta a pelenkát a kukába tenni, hanem mikor elköszöntek, levitte a konténerbe. Lekísértem őket, láttam, ahogy bedobja, aztán fejéhez kapott, hogy jaj, a tisztát dobta ki véletlenül. Erre a főnök nagyon mérges lett, hogy pazarol a nő. Azt meg el se meséltem még, hogy a múlt héten felszaladt hozzánk az asszony, hogy nincs-e valami ennivalónk, mert nincs otthon étel, és nagyon éhes. Persze nem volt, csak keksz, azzal megkínálta, akkor indult volna vásárolni a feleségem. Tényleg, nem tudod, legközelebb mikor jön a főnök? Valamit elfelejtettem megmutatni neki.
- A jövő hét közepéig már biztosan nem. Most indult Felpécre vadászni. |