puha szád forró tested lelkem zátonya
tűz vagy - érzékeim lánglovagja
életem alkonyán örömöm forrása
érezlek és élvezlek elájulva
mi veled lehetek szabaddá tesz
lelököm összes béklyóm - lényem önmaga lesz
minden perc szenvedés nélküled
ha lehetünk valóság vagyok melletted
máskor csupán utánzat árnyék képzelet
halott lettem mostmár tudok róla
próbáltam mindent nincs gyógyszer
halandóként börtönben élek
elmém beteg-e vagy a világ elmebeteg
egyre több lakat zörög rajtam
megnyílni neked merek
irántad érzéki szerelmem hatalmas óceán
benned finom játékosra leltem
úszunk szorosan egymásban ringatózva
minden ölelésed mohóbb éhségre bujtogat
suhansz alig érzem súlyodat
hangod selymét beissza fülem
miattad dobbanok még
az élmény tőled lépni segít
ha váratsz az megbetegít
kinyújtom kezem s az érintés rólad üzen
a szerető íze izgalmas fűszer élni
tán eltűnök hirtelen üzenet nélkül
döntésem szelíd a látvány kegyetlen
miért nem lettem ostoba felszínes tyúk
a magány egyedülálló hatalom
növekszik mint a gyom pusztíthatatlan
bárcsak értenél ne legyek egyedül |
