Boldogok?
               Ők azok? 
                           Azok a rongyok ott?
                           Furcsa egy tömeg!
Púposak, vakok,
                     sánták és bénák,
                                            félszeműek,
száraz csontok,
                     szakadt, foltos
                                            rongyhalmazok!
De gyertek közelebb,
                     s mondjátok,
                                            miért vagytok
ti boldogok!?
S a félszemű megszólal;
                     boldog vagyok uram,
                                            hogy csak az egyik szemem
                     vesztettem el,
                                            mikor a gazdám
                     megharagudott rám.
S te, te sánta,
                     te miért vagy boldog!?
                                             …mert nem ölt meg az uram,
                     amikor karddal
                                             verte lábam.
S te rongyos!?
                     …egyik úrfi mondta;
                                             mikor a kutyája
                     megtépett,
                                             legyek boldog,
                     hogy nem etetett meg.
S ti többiek!?
                     …--Élünk--…;
                                             ha mást is akarunk:
                     meghalunk.