Tudod, az van, hogy ebben a négyzetesen gyorsuló Világban, hajlamosak vagyunk csúsztatni bizonyos dolgokat.
Ennek okai visszanyúlnak egészen a gyermekkorig, az elbliccelt biológia órákig, vagy addig a kritikus pontig, amikor elkezdünk nem figyelni az aktuális nőneműre.

Ez az egész „Élet” című varieté, valami forró kása körüli veszett hajszáról szól, úgyhogy rövidítek.

Amikor Woody Allen az Annie Hall-ban zrikálja Diane Keaton-t - mert annak idegesítő hangulatváltásai vannak - akkor azt a kérdést vágja a nőhöz, amit olyan sok más masculin is megtesz havonta minimum egyszer, hogy:
„Mi van? Megjött a menstruációd?”
Pedig ez egy óóóóóóóóóóóóóóóóóriási tévedés.

A lelki illetve fizikai állapot valódi neve PMS, azaz premenstruáció szindróma.
Mivel a „pre” szótag a „menstruáció” – kifejezés előtt liheg, könnyedén megállapítható, hogy a keresett problémakör a menses előtti időszakra datálódik.
Magyarul: a peteérés, az már maga a mámor!
Kapcsolatban élő, gyarló férfiember ezt már tudja.
Ilyenkor a csajszi jóval érzékenyebb.
Hiperszenzibilis, mindenféle ráció nélkül.

Gyakorlati tanács:
Ne akarjuk megérteni!!!

Hízelgő szavak vagy komolyabb mértékű odafigyelés a vesztünket okozhatja.
180 fokos fordulatokra kell felkészülni, váratlan érzelmi kitörésekkel kombinálva.

Persze a férfi gyúrható.
Persze a férfi gondoskodik.
Persze a férfi hozzászokik.

Ritkábban beszélünk azonban a hímneműek „nemmenstruációs” szindrómájáról (NMS), amely komoly kihívás elé állítja a sokszor értetlenkedő gyengébb nemet.
Előfordulási időszak: a hónap első, illetve második ciklusa.
(Új ciklus kezdete, mindig a hónap utolsó napjától számítandó.)

Pszichés jellemzők:
- Alacsony ingerküszöb. (Jóval a föld alatt keresendő.)
- Alkalmazkodási képtelenség.
- Instabil lelkiállapot.

A „semmi” – időszakáról van szó.

- „Mi a baj?”
- „Semmi!”

… és a többi.

Kellő megértés és odafigyelés mellett, a két nem rezignált állapota egyensúlyba hozható.
Első lépésként egy újabb televíziókészülék vásárlása javasolt.
Ha ez nem hozná meg a várt sikert, akkor ugyanígy kell eljárni számítógép, DVD lejátszó, mikrohullámú sütő és hűtőszekrény ügyben.

A fürdőszobában „órarend” használata szükséges.

A közös étkezéseket minimalizáljuk.

- „Mi az, amit eszel?”
- „Semmi!”

Beszélni se nagyon.
Nagyon egymással, ne.

Kerüljük a szemkontaktust is.
Mer’ az minek?

TOTÁL SZEPARÉ!

Persze idővel igény lép fel a „másik” lénye iránt.
Mondjuk szívdobbanásos.
Mondjuk hiányzik.
Meg már a tenyerünk is kikérgesedett az árokásásban, és a fickó itt belül mocorogni kezd, hogy volt neki egy társa, az hol van?

Kezedet tárod szét és homlokra csapsz, hogy:
                 
                         „Bazeg!”

Tessék veszekedni!