Küzdőtér |
|
|
|
Fullextra.hu: Amatőr Irodalmárok Klubja! |
|
|
|
|
Altató Ideje:: 06-29-2005 @ 12:50 pm |
|
|
|
|
sercenés a hangfalakból kába fény gyúl por szitál az éji mentol-íz elillant kiköphetetlen a vacogás
őröli álmát kint a város osonó árnyakat falnak a házközök s az álarcokon is átütő rettegésre sápadt lámpafény csorog
ne féljetek dübörgéssel jóllakatott durcás csecsemők ne féljetek
hiszen holnap majd...
lám közel a hajnal mikor ledőlnek az árnyak ne féljetek nem les rátok semmi már karotok híguló homályban evez s a lapockák úgy csúsznak szét a bőr alatt mintha túlfejlett pillangó vonaglana szűk lárvatokba zárva s repülne már hogy repülne fejjel a lámpának falnak és fel az égbe de tér híján e bőrbe zárva magába nől magába szúr a csontosodó fájdalom
ne féljetek íme az otthon az ajtó s ismerős szagok megvetett ágy bélyeggyűjtemény jó hely ez a biztonság hona
ó holnap majd..!
visszaváltható jövőtök záloga vetkőzzetek van remény dőljetek el csendben
ó holnap majd
lepkeszárnyakat rőt avart szór szél a szél ne féljetek jó éjszakát gyerekek |
|
|
|
|
Utoljára változtatva 06-29-2005 @ 12:50 pm
Hozzászóló: zanzaa (Ideje: 06-29-2005 @ 01:06 pm) Comment: Húúúúú! Altatónak elég bizarr, de tetszik, amit írtál. |
|
|
|
|
Hozzászóló: stevew (Ideje: 06-29-2005 @ 02:36 pm) Comment: Köszönöm, Zanzaa!
Nem válaszolok ugyan minden, az írásaimat illető hozzászólásra (csak útjukra bocsátom őket, éljék a maguk életét az Irodalmi Klubban és az Olvasószobában), de itt és most leírom: nagyon örülök, ha valaki elolvassa őket!!!
Hogy bizarr..? Jelenünk, jövőnk is bizarr... S nem azt az utat választottam, hogy vég nélkül ontsam magamból a szerelmes-naplementés költeményeket, hanem hogy itt-ott mélyebbre tekintsek, s ha sikerül, bizony furcsa "altatók" születnek...
Még egyszer köszönöm, hogy időt szántál rám! Nézz be máskor is! :))
|
|
|
|
|
Hozzászóló: zanzaa (Ideje: 06-29-2005 @ 02:43 pm) Comment: Gyakran olvaslak, de nem mindig írok hozzászólást, ahogy a többiekéhez sem.
Itt nem a témát értékelik, hanem az alkotást és ez jó!
Tetszenek az írásaid, de ezt altatónak még mindig nem használnám. :-)
|
|
|
|
|
Hozzászóló: stevew (Ideje: 06-29-2005 @ 02:46 pm) Comment: Megértelek, Zanzaa! :))))
Szeretettel: stevew (fehér István) |
|
|
|
|
Hozzászóló: csingi (Ideje: 06-29-2005 @ 03:22 pm) Comment: Most én is összefoglalóan mondom, olvasom a verseidet. Ezután is. |
|
|
|
|
Hozzászóló: LunaPiena (Ideje: 06-30-2005 @ 07:16 am) Comment: Nekem egy kicsit underground irányzatú dalszövegre hasonlít. Nem is kellenek a naplementés romantikázások mindig. A legtöbb éjszaka nem olyan. Jó éjt... |
|
|
|
|
Hozzászóló: Anna1955 (Ideje: 06-30-2005 @ 12:05 pm) Comment: A vers jó, de biztos, hogy nem egy gyermek altató. A Hsz-hez csak annyit, mindent a maga kategóriájába ítéljünk meg, vagy ne ítéljünk. Bántónak érzem a szerelmes versekről alkotott HSZ-ed. A téma a költő dolga, ha valaki nem szereti a témát, hát ne olvassa. De azért mert szerelmes, még lehet csodálatos költemény, és attól, hogy valami nem a szerelemről szól, még nem biztos hogy mélyen szántó. A versed a címén kívül tetszett. :)))) |
|
|
|
|
Hozzászóló: stevew (Ideje: 06-30-2005 @ 04:41 pm) Comment: Kedves Angyaligirl!
Talán ügyetlenül fejeztem ki magam. Nem a témával van bajom, hanem a tálalás módjával, s jogosan, hiszen magam is elkövetek szerelmes verseket, s tudom, milyen nehéz a legbonyolultabb érzelmek egyikét közhelyek nélkül megragadni... Nekem eddig ez aligha sikerült, így minden elismerésem azoké, akiknek e téren sokkal ügyesebbek, mint én (olvastam már jónéhány kiválót a FullExtrán). Bántó szándékról tehát szó sincs, csupán annak a félreérthető kifejtéséről, hogy alkatilag alkalmasabb vagyok egyik témához nyúlni, mint a másikhoz. S persze hogy nem a téma határozza meg az értéket... a lélek bugyrainak mélye is gyakran "sekély kéj" az olvasónak, s versbe öntve is lehet értéktelen, mint bármi más.
Így érthetőbb..?
Szeretettel:
stevew (Fehér I.)
|
|
|
|
|
Hozzászóló: vp_rozika (Ideje: 07-01-2005 @ 06:54 am) Comment: Kedves Tevew! Zanzával egyetértve, rám sen altatóként hatott a versed... Néhol
József Attilásnak érzem:
"kiköphetetlen a vacogás"
"osonó árnyakat falnak a házközök"
"dübörgéssel jóllakatott durcás csecsemők" persze, ez a sor átültetve a mi
korunkra. De nézzük csak tovább:
"karotok híguló homályban evez
s a lapockák úgy csúsznak szét a bőr alatt
mintha túlfejlett pillangó vonaglana
szűk lárvatokba zárva"
Másutt pedig kifejezetten buzdítónak érzem:
"lám közel a hajnal
mikor ledőlnek az árnyak
ne féljetek
nem les rátok semmi már" [...]
"s repülne már
hogy repülne
fejjel
a lámpának falnak
és fel
az égbe
de tér híján e bőrbe zárva
magába nől magába szúr
a csontosodó fájdalom" [...]
"ó holnap majd..!
visszaváltható
jövőtök záloga" [...]
"ó holnap majd
lepkeszárnyakat
rőt avart szór szél a szél"
Ezek után a sorok után hiába bíztatsz:
"ne féljetek
jó éjszakát
gyerekek" Nem szakszerűen, de saját érzése szerint elemezte, Porozi
|
|
|
|
|
|