Küzdőtér |
|
|
|
Fullextra.hu: Amatőr Irodalmárok Klubja! |
|
|
|
|
Fino a che tenere Ideje:: 07-01-2005 @ 07:19 pm |
|
|
|
|
Álomkönny pillanatot nem örökit meg festett kép születés, halál-harc részlet a multban csobban szét dereng a fény biborpalást éj öléről lekerül hajnalszülte vágy domb lankáin szétterül
Lágyan ringatva születnek végtelen gondolatcseppek sors- szenvedés uton ujra megrekegednek szavak, elmormolt könyörgés emésztö kin Meddig ölel két karom, meddig bir?
Vad lázadás semmi más a végtelenben mámoros zuhanás foszlányokká tépett vallomás bátortalan kérdések, eltékozolt pillanat megkövült nyár s egy álomkép, ami veled marad
Fekete fájdalom olom szürke képen megfestve szunnyadó halvány remény élet palettáján fekete ajkaidon kérlelö szavak, de élettelen torz a kép nem Te nem tartasz itt, mást kérdezz, kérdezz még
Hüvös a csend - hajnal suttogása ébren tart szenderül a vágy testem alélt, egy érzés simogat nem szégyellném sirnék mint régen a gyermek nélküled fázom ölelj át, ne engedj!
Karomban tartalak vállamra hajtod fejed kinlodva értem hordozol iszonyu terheket kérlek mosolyogj ne emésszen tengernyi bánat hálakönny áztatja arcom, csendesen vágylak
Álomkönny-pillanat megsárgult képén a szerelem kivetett konc, élveszenvedést töled elviszem kezeink érintése, sápadt boldogságunk örökké él hajnalszülte vágy domb lankái halott álomrol mesél
|
|
|
|
|
Utoljára változtatva 07-01-2005 @ 08:57 pm
Hozzászóló: _zizike_ (Ideje: 07-01-2005 @ 10:51 pm) Comment: Jaj ez olyan szomorú... és mégis megannyi biztatást rejt. ... zizike |
|
|
|
|
Hozzászóló: Myra (Ideje: 07-02-2005 @ 01:43 am) Comment: Amore mio, Veled gyönyör az ébredés, az álmodás... sőt, még az "álomkönny-pillanat" is. Minden csodaszép, ha Rólad szól. Életemet Neked adtam, "gondolatcseppjeim" elérnek Hozzád, tudom. Kimondva vagy kimondatlanul, nagyon szeretlek. És nem csak álomkép, amit mi ketten átélünk. A valóság még az álmunknál is szebb... Engedj az érzelmek és érzékek csábításának, mint ahogy utat engedsz a szenvedélynek, ami mindkettőnket újra s újra megperzsel, sőt, szinte eléget...de csak azért, hogy feleszmélve ismételten elindulhassunk a vágyak bársonyos útján. Szeretném a fájdalmadat elűzni, s minden pillanatodban szeretném, ha éreznéd: mennyire szeretlek s milyen fontos vagy nekem. Boldog vagyok Veled. Gyönyörűek az éjszakáink, Kedvesem, több vagy, mint Társ. Életem Párja vagy. Ha mosolyogsz, visszamosolygok, ha könnyezel, lecsókolom arcodról mindennél drágább könnycseppjeidet, mik értünk születnek. Átéreztem minden sejtemmel versed sorait, csodaszépek a gondolataid, de, Kicsim, nem halott az álom, hanem élő a valóság. Tennünk kell továbbra is a közös jövőnkért, erőt és hitet adjon ehhez a szerelmünk, ezt kívánom. Végtelen szerelemmel és el nem múló szenvedéllyel ölellek és köszönöm a verset: Myra |
|
|
|
|
Hozzászóló: LEKA (Ideje: 07-02-2005 @ 11:19 am) Comment: Ez nagyon fájdalmas.
Belegondolni sem merek mélységeibe...
A vers viszont csodás fájdalmával együtt...
Szeretettel: Éva |
|
|
|
|
Hozzászóló: Anna1955 (Ideje: 07-02-2005 @ 11:42 pm) Comment: Jó lenne Titeket boldognak látni. Most a versek fájdalmasak, szomorúak. Nagyon drukkolok nektek, hogy rendeződjenek problémáitok.
Szeretettel Angyaligirl |
|
|
|
|
Hozzászóló: agnes (Ideje: 07-03-2005 @ 01:10 am) Comment: Engedd meg, hogy idézetet irjak Neked:.......
" Töröld le könnyeidet, kisirt szemedben,
mosoly legyen és derű.
Minden nap kezdődik valami,
valami nagyszerű, valami gyönyörű."
/ Ismeretelem szerző/
|
|
|
|
|
|