| Küzdőtér |
|
|
|
| Fullextra.hu: BLOG, Napló! |
|
|
|
|
Nagyon találkozó blog. (Vigyázat, még nem vagyok józan :) Ideje:: 10-16-2004 @ 09:26 pm |
|
|
|
|
Nagyon találkozó blog(Vigyázat, még nem vagyok józan :)
Boldog vagyok. Nem tudom mitől. De egyszerűen boldognak kell lennem. Sokszor fordult emg a fejemben mostanában, hgyo mi értelme is van a világnak. Nos a válasz rá: hogy ilyen emberek élhessenek benne. Kételkedők, bizakodók, jók-rosszak, kedvesek, nyitottak, zárkózottak, egyszóval élők, és alkotók. Ha másért nem talán ezért megérta, nem?
Ma - rendesen sok késéssel (ami azt eredményezte, hogy Sit megint nem láttam, Kerlaccal meg megint csak köszöntünknegymásnak, és rohant is) megérkeztem a találkozóra. Még mindig nem szoktam meg, hogy szeretnek. PEdig biztos egy csomó ember szeret. Csak nem olyan könnyű ezt feldolgozni. SZóval megjöttem, és olyan békesség áradt szét rajtam (nem tudom látszott-e, előtte nem láttatok... bár amitz mostanság írtam... :) hogy legsziveseben nevettem volna, önfeledten kacagtam volna. igazából olyan jó volt látni a régi arcokat, és az újakat is, például nagyon örültem neki, hgoy megismerkedhettem Janóval, és őszintén örültem, hogy ő is örült nekem. A vers , nem, VERS, amit mondott, annyira nagy atással volt rám... ÉS LEv, és ukume, aki mindig annyira megtalálja a szavakat, és nem utolsósorban van annyira bátor, hogy egy kicsit "leüssön", ha nme bírom abahagyni a beszédet... Ezért nagyon hálás vagoyk neki. És Lev, aki sok kérdést hagyott maga után bennem, egy csomó mindenről, ami eddig fel se merült, és persze Bogika, meg Ácsdani, meg Bla, akivel sajnos csak a köszönésig jutottunk el a késés miatt.
Háát. hazafelé az autóban - kérdezzétek emg bárkitől, aki ott volt, azt mondtam, hgoy nehezen lehetne a mostani hangulatomat tovább fokozni. És ez igaz. Komolyan, a fullextrát egyre inkább látom egy közösségként, akik összetartanak, összeillenek, és együtt alkotnak egy szép kerek egészet. Hát, ilyenek vagyunk. Mindenki beleasja magát, beleönti a szívét, a saját életét, a gondjait, örömét, bánatát, és ebből a sokszínű, tarka tengerből valami olyan születik, ami számít. Ami igazán érdemes arra, hogy létazzan, és hogy mások számára is látezzen, hogy ismerjék, és megismerjék... Ha minden igaz, ezenúl talán a hangommal is hozzájárulhatok egy picit ehez a nagy játékhoz. Úgy fogadom mindig az új ötleteket, mint egy-egy újabb játékot, ujjongással, örömmel, figyelemmel. Komolyan, közétek tartozni... :) Á, úgyis értitek. CSak olvassátok végig a névsort, Mninden névhez, archoz egy mosoly társul. Egy olyan emebr, akiért érdemes, egy olyna ember... :)
Igazából össze akadnak az ujjaim.. Bár ez inkább a gondolatok gubancosságától van, mint más egyébtől, de azért jókat nevetek magamon is. Ukume aztmondta, ne írjak több világváge verset. Igaza van. Talán, ha az előzőnek úgyis vége lett, lehetne talán Világ-eleje verset írni. Úgyis mindig minden újra kezdődik, minden pillanatban. Hát kezdjük el. Együtt. Veletek. Velünk. Velem. CSináljunk egy jobb világot. Vagy a világmegváltás túl nagy feladat? Ugyan. csak sezretni kell , tanítani egymásnak, hogy szeressünk. Ezt Janó mondta. (persze nem így, elnézést...) Hát teníts meg szeretni mindenkit! Talán megváltozunk, megváltozik minden. De ha nem, akkor is itt van egy szép világ, és it vagyunk végsőroron mi is egymásnak.
Örülök, hogy ismerlek titeket.
Ui.: köszönöm még Babsinak, Kámának, Audreynak, a felemelő jelenlétet, Mókának azt a szeretetteli vendéglátást, ahogy mindig fogad minket, vevának, hogy képte adot nekem aróll a békés, örök vidámságról, ami neki van, fényesinek, a mindig közvetlen szavakat, amik egy pici fényt lopnak talán még az éjszakába is., és ukuménak azt az őszinte kislányos ölelést. Már megint boldoggá tettetek. br
Hát ennyi. Köszönöm
|
|
|
|
|
Utoljára változtatva 10-16-2004 @ 09:26 pm
| Hozzászóló: veva (Ideje: 10-16-2004 @ 10:14 pm)
Comment: Én meg köszönöm, hogy oda tudtál érni! Olyan kedves színfoltja vagy ennek a társaságnak, aki hiányzik, ha nincs ott! :)) |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Bogika (Ideje: 10-16-2004 @ 10:23 pm)
Comment: Tényleg olyanok voltunk, mint egy nagy család. Ahová az ember hazatér, mert oda tartozik. |
|
|
|
|
| Hozzászóló: kerlac (Ideje: 10-16-2004 @ 10:48 pm)
Comment: Számomra különösen örömteli, hogy mindig láthatok új arcokat, és nem emlékszem olyanra, hogy valaki ne érezte volna jól magát. Valóban közösség, és csak úgy, "magától" az: magától értetődőn. Azt hiszem, én vagyok az egyetlen, aki valamennyin ott volt, talán elfogadható a véleményem. ;)
|
|
|
|
|
| Hozzászóló: samway (Ideje: 10-17-2004 @ 10:52 am)
Comment: Kabboca ! Csodálatosan megfogalmaztad ezt a kis közösséget amelyben együtt sirunk-nevetünk,bakizunk,szeretünk,morgunk. Egymás sikerének örülünk,bátorítjuk az ujakat,mint ahogy tettétek akkor mikor közétek kerültem.A távolból mindig ott érzem magam köztetek s mikor tali van ,,,megnézem a csoportképeket és szememmel megsimogatlak benneteket" egyszóval egy jó csapat ez
és külön engedéllyel lehet csak innen kilépni"
Aranyos voltál ,hogy leírtad ezeket a sorokat...üdv-sam... |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Lev (Ideje: 10-17-2004 @ 02:42 pm)
Comment: i-g-e-n, í-g-y v-a-n e-z! Pusszantás... |
|
|
|
|
| Hozzászóló: ukume (Ideje: 10-17-2004 @ 08:27 pm)
Comment: én meg köszönöm, hogy részese lehettem az örömödnek:) |
|
|
|
|
| Hozzászóló: fényesi (Ideje: 10-18-2004 @ 04:07 pm)
Comment: Ez bizony megér egy főoldalt!
Sokan érezzük így, maradjon így!
Szeretettel ölellek! |
|
|
|
|
|
