Küzdőtér |
|
|
|
Fullextra.hu: BLOG, Napló! |
|
|
|
|
Édesanyámra emlékezve Ideje:: 01-06-2019 @ 12:08 pm |
|
|
|
|
Édesanyám! Ma lennél 99 éves.
Talán, ha a sors kegyesebb lett volna hozzánk, még akár élhetnél is velünk.
Kevés időt tölthettem Veled, hiszen késői babaként, sajnos számomra túl korán itt hagytál.
Azon a borzalmas napon, amikor hívtak a kórházból és megtudtam a szörnyű hírt, azt is megtanultam, hogy mit jelent a felnőtté válás.
Már volt két gyermekem, de az, hogy léteztél, engedte, hogy a közeledben még kicsit én is gyermek lehessek. Voltál, akihez odamehettem sírni a bajban, vagy nevetni, ha öröm ért. Meghallgattál!
Nagyon szeretlek!
Nem múlik el nap, hogy ne emlékeznék Rád, hogy ne hallanám a hangod, amint korholsz, vagy megdicsérsz.
Általad lettem az, aki vagyok, Tőled tanultam a kitartást, a fegyelmet, a megértést, és az együttérzést is.
A mosolyod, a hangod ahogy énekeltél ha jó kedved volt, mind belém égett.
A gyermek, hiába lesz felnőtt, sajnos csak akkor értékeli szülei nagyságát, amikor rádöbben, hogy már nincs tovább.
Bár hinnék a túlvilágban, abban, hogy jóságod jutalmaként ott vagy valahol, és boldog vagy, nagyon boldog, mert ez az ami Neked nagyon kevés jutott az életben.
Kevés volt az időnk! Nagyon kevés! Hiányzol!
Nyugodj békében! :-( :-(
|
|
|
|
|
Utoljára változtatva 01-06-2019 @ 12:10 pm
Hozzászóló: Julianna (Ideje: 01-06-2019 @ 08:45 pm) Comment: Édesanyám, ha élne, ebben az évben 106 éves lenne. Kevesen érik el ezt a kort. Nem volt könnyű élete.nem adatott meg neki a hosszú öreg kor. Elment és azóta is hiányzik. Az, amit írtál az édesanyáddal kapcsolatban, mintha az én anyukám lenne, és még sok anyuka... A hiány pótolhatatlan! Írásoddal szépen emlékezel drága Anna! Szeretettel olvastam: Edit. |
|
|
|
|
Hozzászóló: Anna1955 (Ideje: 01-06-2019 @ 09:20 pm) Comment: Drága Editke! Köszönöm, hogy velem emlékeztél. Szeretettel ölellek: Anna |
|
|
|
|
Hozzászóló: Captnemo (Ideje: 01-09-2019 @ 11:22 am) Comment: Amikor megáll az ember, és visszanéz útjára, amit maga mögött hagyott, ahogy szaporodik az út, egyre több az, ami elveszett az időben. És minden elvesztett kristállyal mégis egyre nehezebbek leszünk. Hiszen a fontos dolgok bennünk élnek tovább, és a kristályok megvilágítják az utat, ahol mennünk kell. Hol azt, amin nem szabad, hol a jó irányt. Amit mi jó iránynak hiszünk, és viszünk tovább. És van persze, amit kaptunk, és úgy adunk át. Tudatosan, vagy csak a génekkel, nem számít. A múlt a jövőben így élhet, él, és halad, mióta világ a világ. |
|
|
|
|
Hozzászóló: Anna1955 (Ideje: 01-09-2019 @ 07:23 pm) Comment: Jaj kedves Kapitány! Gyönyörű amit írtál. Bölcs vagy, ahogy a verseidben is megannyi bölcsességet fogalmaztál már meg. Köszönöm, hogy itt jártál, és itt hagytad a gondolataidat. Nagy szeretettel olvastalak. |
|
|
|
|
Hozzászóló: katonabeci (Ideje: 03-17-2019 @ 03:15 pm) Comment: Sajnáljuk :( |
|
|
|
|
|