| Küzdőtér |
|
|
|
| Fullextra.hu: BLOG, Napló! |
|
|
|
|
Döbrögi és a hét törpe Ideje:: 03-24-2020 @ 06:59 am |
|
|
|
|
Enyhén szólva képzavar, de talán a végére kiderül, hogy nem is annyira.
Kezdeném a legfontosabbal, amit kívánok mindenkinek, az: boldog új élet.
Persze, hogy nem elírás. Egyértelmű, hogy ez után a koronázási hullám
után új élet kezdődik. A szerencsésebbeknek. Egy részüknek úgy,
hogy eljuthatnak azokhoz a szeretteikhez, akik búcsú nélkül mentek el.
Búcsú nélkül, az ő túlélésük reményében. Az itt maradók pedig sokan
nemhogy a nulláról, de a mínusz sokadikról kezdik. A fizetéshiány, mert
a legtöbben ha otthon maradtak, azért csak vatikáni valutát kaptak – esetleg.
Vagy azt se. Más részük meg gondolkozik, hogy hogyan tudja megenni
azt a rengeteg lisztes-cukros budipapírt, amit bespájzolt feleslegesen.
Mit ne mondjak, egy csoda ez a vásárlási láz. Talán túl sok SCI-FI-t néznek
az emberek, és azt gondolták, jön a világvége, ideje felkészülni, kipókhálózni
az atombiztos bunkereket, és megtömni évekre elegendő... valamivel.
Mindegy mivel, csak sok legyen.
Mindig is tudtam, hogy a magyaroknak van némi beütésük, de hogy ekkora..?
Elkapkodták az önvédelmi fegyvereket, mint a cukrot. Is. De minek? Mit gondoltak?
Hogy majd rablóbandák támadják meg őket, mert az ő rizskészletükre
fáj majd a kis Rinaldók foga?
De mit is lehetne várni a néptől, mikor a vezetőik sincsenek épp a helyzet
magaslatán. Igaz, most éppen láztalanok. Elmúlt a stadionépítési lázuk.
Jut eszembe: vajon gondolnak mostanság (már így láztalan, és nem lázálmukban)
arra, hogy a sok üres stadion helyett mennyivel bölcsebb lett volna a kórházakat
kicsit rendbe tenni? Hogy a hentes és mészáros zsebe helyett az orvosokat
és ápolókat itthon tartani? Biztos, hogy eszükbe se jut. Ahogy az se, hogy
akik itthon maradtak, duplán megszívták. Sokszoros munkát kaptak most
a járvánnyal, ugyanannyi fizetésért. Persze, a fizetésre amúgy se nagyon
lesz szükségük, hiszen üres boltokat találnak mire leteszik a műszakot,
mert a nép nagy része gondoskodott róla, hogy nehogy már elköltse
azt a kis fizetést. Persze, szavuk se lehet, hiszen az ormány (Az hát. Ami
után megy az elefánt. Vagy a vezérkos után a birkák), szóval azok, akik
leginkább tehettek volna róla, hogy valamivel (Döbrögi észjárásával élve)
nagyobb (egészségügyi) hadsereg tudja felvenni a harcot, szépen
megtapsolta őket. Ismerős a taps? Bizony, így tapsolták el szépen
az orvosok, ápolók, tűzoltók, sok tízezer melós fizetését is. Most már
legalább láthattuk élőben, hogy nézett ki. Eddig csak éreztük.
És a hét törpe, akikben annyi erő sincs, hogy felemeljék az a nyomorék
csákányt, mit csinál? Magasabbra tartja kicsit azt az alig pislákoló
bányászlámpát, rávilágítva saját tehetetlenségükre. Amiről igazából
nem is ők tehetnek. Régi recept: oszd meg és uralkodj. Ez van.
„S a nép, az istenadta nép,..” hamarosan dicsőítheti koronátlan
uralkodóját, kiben annyi az arrogancia, az uralkodásvágy, hogy nyíltan
kijelenti, nem érdekli azok véleménye, akik nem előtte hajtottak térdet.
Persze, volt már ilyen a történelemben, nem is egyszer. Jól meg is kapták
az Őhatalmassága, a Diktátor címzetes címet. Még ha a Nagy Megmentő
szerepét is próbálta magára ölteni.
A hét elgyötört törpe pedig mit is tehetne? Az egykoron délceg szegénylegény
igencsak tekintélyes pocakot és holdudvart növesztett néhány év alatt, és
rájött, hogy Meseország lakói hozzászoktak, hogy van egy király, és az ő hadserege,
akik megmondják a tutit, aztán útjára is engedte ezt a lufit. A semmit, vékony héjban.
Már csak hetet kell aludni, és ki fog durranni. Sokaknál nagyot csattan majd.
De visszatérve a mára. Vigyáznunk kell egymásra. Ne legyünk olyan felelőtlenek,
mint az angelusok, taljánok, vagy éppen a hispánok. Eddig se a hatalmas
vezetők hazudozása, és kapkodó intézkedései tartották ilyen alacsonyan
a veszteségeinket. Hanem az az önfegyelem és élni akarás, amit őseinktől
örököltünk. Aki teheti, maradjon otthon, várja ki, míg elvonul a vihar.
Nem mint a gyáva kutya, fülét, farkát behúzva, vagy mint a hörcsög,
két pofára begyűjtve mindent, mi elérhető., hiszen ezzel magát is
nehéz helyzetbe hozza.
Vigyázzunk egymásra mi, magyarok. Mert más úgysem vigyáz ránk.
Hogy aztán az új életben boldog örömmel üdvözölhessük még e világon egymást.
|
|
|
|
|
Utoljára változtatva 03-24-2020 @ 07:03 am
| Hozzászóló: Anna1955 (Ideje: 03-25-2020 @ 07:56 pm)
Comment: Bizony, nehéz írás. Minden szava igaz, és a tőled megszokott stílust már nagyon jólesett olvasnom. Ugye, hogy minden rosszban van valami jó? Ha semmi más nem, hát az, hogy olvashattalak. :))) Vigyázz magatokra nagyon! |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Captnemo (Ideje: 03-26-2020 @ 12:55 pm)
Comment: Köszönöm a mosolyod, és kedves szavaidat. Mindig is HAZA jövök a Fullra. Bár néha már úgy érzem, inkább visszajáró lélekként csak hálni, de ez volt az a hely, ahol igazán önmagamra találhattam és lettem az, aki vagyok. És ezért köszönet Attilának, Kerlacnak, és persze Neked, és mindazoknak, akik egykor figyelték léptem és segítettek járni tanulni. A blog pedig... Igazából annyi mindent szeretnék mondani, de annyira keveset tudok mégis. Bár jönne valami királyfi, vagy legalább herceg, hogy homlokon csókolná Hósetétkét szeretéssel a szívlapáttal, hogy ébredj, mert.. De az én hangom csak suttogás a szélvészben. De tán van még más is, ki mégis meghallja kívüled is. Köszönöm! |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Menda (Ideje: 03-28-2020 @ 03:47 pm)
Comment: Minden szavával egyetértek az írásodnak. Jók lesznek még azok a stadionok, ha másra nem hát arra, hogy átalakíthatják kórházakká. De inkább azt kívánom, hogy ne legyen rá szükség. Döbrögi az eredeti mesében a végén pórul járt, megkapta méltó büntetését. Nálunk még nincs vége a mesének, de jó lenne, ha hasonlóképpen érne véget, mint Fazekas Mihály történetében.
Jó volt olvasni az aktuális témáról szóló blogodat, remek írás. |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Captnemo (Ideje: 03-30-2020 @ 10:29 am)
Comment: Köszönöm hogy olvastad és véleményed én olvashattam. Egyetértek veled, nagyon nincs még vége a mesének, sőt, attól tartok, most jön, a közeljövőben a mese csúcspontja. De ahogy te, úgy én is abban reménykedem, hogy végül felébred csipkejózsika az álmából, és döbrögfalvátfattyátudvarát megdübörögteti a mese vége, akár háromszor is. |
|
|
|
|
| Hozzászóló: a_leb (Ideje: 06-03-2020 @ 07:31 am)
Comment: Kapitány, de jó hogy idetévedtem, és olvashattam ezt a remek írásodat! Minden gondolata igaz, és nem csak a tárgyszerűségében, de a megfogalmazásában, a keserű humorában is nagyon megkapó. Azt akartam írni, hogy jó volt olvasni... hát nem, mert a gyomromba markolt, de mégis, mert a gyomromba markolt, és a záró gondolatodra visszatérve, jó érezni, hogy nem vagyunk egyedül, akik látnak, gondolkodnak. Írhatnál gyakrabban.
aLéb |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Captnemo (Ideje: 01-14-2021 @ 06:21 am)
Comment: Béla, megkésve bár, de töve is, eljutottam ide. Igazából nem gondoltam, hogy túl sokan olvasnák eme eszmefuttatást, és magamban le is zártam azzal, hogy a népeknek nincs ideje az olvasásra, főleg ijesztően hat rájuk egy ilyen tömb látványa, és viszonlátás. Örülök, hogy te mégis elolvastad. Azzal tisztában vagyok, hogy a mi agyunk egy rugóra jár, és még (szerencsére) vagyunk néhányan, akik (szerintem) képesek józanul látni, nem vakít a korona, és mondjuk a mézes bödön is túl messzi, nem nagyon van mit veszteni. De ha lenne is! Tuti, hogy nem hozná meg kedvünket, hogy a méz után holmi talpakat ízleljünk. Meg szerencsére oda se férnénk, vannak rá épp elegen. Meg aztán elég undorító is ahhoz, hogy. Köszönöm ittjártad, véleményed nem különben! |
|
|
|
|
|
