| Küzdőtér |
|
|
|
| Fullextra.hu: BLOG, Napló! |
|
|
|
|
2004. november 29., hétfő, 17:55 Ideje:: 11-29-2004 @ 06:32 pm |
|
|
|
|
| Talán nem is a gépem előtt kellenne ülnöm, írnom ezeket a szavakat s közben arra gondolni, vajon örökre szól-e a szerelem Vele vagy ismét csupán egy "átutazó-jelenséggel" nézek szembe... Sok-sok külünös véletlen kísérte találkozásunk... Az én életemben jó néhány külünös esemény, mely 200-zal sodort a Felé vezető útra. Egy különös látomásszerűség is, mely első találkozásunk előtt kb. 2 héttel jelent meg lelki szemeim előtt... Mégsem tudom eldönteni, ha tovább kellene mennem, távolra Tőle - örökre -, nem-e lustaságból, megszokásból maradnék-e... Tudom azt magamról ellenben, hogy igen gyorsan vagyok képes a változásra, s arra, ha szükséges, ismét felálljak. Egyik alapigazság pedig az, hogy ha félelmeimnek utat engedek, a szörnyetegek a valóságban is megjelennek. De miért nyugtat meg az a gondolat, hogy ilyesmik felől elmélkedem most? Miért mérgezem magam? Miért bizonytalanodom el? Megvilágosodás pillanata, most, a szavaim gépelése közben. Lelkileg gyógyítom őt, s fogom is még intenzíven egy darabig - s ebben ő partner. Ám ha ő megerősödik, kevésbé lesz rám szüksége. Igen, azt hiszem, ez lehet a megoldás. Nem vagyok komplett, tény. Szeretem, szeret - mi számít egyéb? Örökre együtt szeretne maradni. Közös házikóban élni velem. Feleségül venni. S szeretne tőlem egy kislányt. Életemben először mondta ki a második varázsszót: jó anya lennél. És az ő szájából hangzott el az első varázsszó is, amire úgy éreztem, hiába várok ebben az életben... hisz már 29 is elmúltam... szóval először súgta azt: szeretlek, hogy zokogni kezdtem, mert hisz egy ideje már az én torkom is fojtogatta ez a szó - és alig bírtam kimondani mégis. Mert azelőtt még soha nem tettem meg. Mind a ketten úgy gondoljuk, érezzük, hogy mi egymásnak az Igazi vagyunk. Mi szól mellette és ellene? Sokat elemeztük. Nem kellene? Talán azért tesszük, mert oly hihetetlen ez az egész számunkra, amiben már nem hitt egyikünk sem. És akkor valódi csoda történik velünk... Mindenkor az történik, ahogyan hosszú távon mindannyiunk számára a legjobb. Szeretem őt - és az első férfi, aki egyszerre szólaltatta meg a 3 kiscsengőm: a lelkit, a testit és a szellemit. És gyönyörű - kívül-belül. És szeret. Én, mióta rátaláltam a neten az infóra, ahhoz, hogy a lélekpárod bevonzd az életedbe, ki sem kell mozdulnod a szobádból, kizárólag ebben hittem (valamennyi társkereső lehetőséget végigzongorázva az évek alatt). A lélekpárod hasonló korú, mint te, s akkor fog fellépni életed színpadára, miután megtaláltad magadban ellenkező nemű személyiséged. Nos, ez nálam megtörtént. És Robi ismeretlenül hívott föl - a szobámban ültem épp. A számom egy akkori barátnőmtől kapta. Egy üzletbe történő beszervezés okán. Egykori barátnőm társkereső hírdetést adott föl, amire a Kedvesem válaszolt - de ők nem jöhettek össze, mert Robinak hozzám kellett sodródnia. Olyan tündérke. Ma este is találkozunk... Szeretem... szeretem... szeretem... Ámen. |
|
|
|
|
Utoljára változtatva 11-29-2004 @ 06:41 pm
| Hozzászóló: ukume (Ideje: 11-29-2004 @ 09:11 pm)
Comment: Na, ezt igazán jól esett olvasni! És még ami nagyon tetszett benne: hogy én is pont így kezdtem - bedátumoztam a blogjaimat:)) Hát éljen a szerelem!!! |
|
|
|
|
|
