A helyzetem nem változott, ráadásul ma búcsút intettem Gergőnek. Vasárnap este írtam neki egy sms-t h találkozzunk mert ez így nem gyerebe, leírtam mikor van szabadidőm és h kerítsen egy mobilt legalább egy nyamvadék sms erejéig mert különben az életbe nem állok vele szóba. Hát egész nap vártam h írjon. Na persze h nem írt. Felment bennem a pumpa és elküldtem a fenébe. De még erre sem reagált. Szörnyen magam alatt vagyok, nem értem mivel érdemeltem ki hiszen ő volt az aki rámhajtott és nyomult ezerrel. Már a megismerkedésünk másnapján küldött üzenetet h látni szeretne. Iszonyú ideges vagyok. Vagyis inkább dühös és csalódott. Legszívesebben megkeresném és ordítva, zokogva szétverném a hülye értetlen fejét. És ez a publikálási gond is. Csak egy szimpla négysoros vers volt nem értem. Már másoltam be wordből, aztán begépeltem ott helyben semmi. Ennyire sz@r lenne? :)