| Küzdőtér |
|
|
|
| Fullextra.hu: BLOG, Napló! |
|
|
|
|
A CSALÁD BONYOLÓDIK Ideje:: 12-08-2004 @ 07:29 pm |
|
|
|
|
| Márta nővérem 83-ban ment férjhez, és rövidesen megszületett Melinda, a nagyobbik lánya. Akkor még itthon laktak, mivel Tibor, a férje Pozsony mellett szolgált, mint hivatásos katona, és csak később kapott szolgálati lakást Pozsony mellett. Mikor elkerült otthonról, kezdetben annyira nem tudta megszokni az idegen környezetet, hogy eleinte szinte minden hétvégén otthon voltak.
Azonban, hogy visszatérjek azokra az évekre, akkor még belaktuk ezt a dög nagy házat, hiszen még éltek a nagyszülők, én a húgommal, anyuék ketten, és nővérem a lányával, valamint hétvégéken a sógorom is haza jött. Kilencen voltunk, ma pedig már csak hárman lézengünk benne. Ezért szeretem, mikor valamelyik testvérem hazajön hétvégére a családjával, mert olyankor felpezsdül az élet. Ha pedig egyszerre vannak itt, olyankor kicsi is szokott lenni a lakás.
A húgom 95-ben ment férjhez. Az ő házasságának a története is érdekes, és jellemző erre a szerteszét szabdalt országra. Ő Dabason él a családjával. Oda pedig úgy került, hogy a faluból egy ismerős fiú még húsz évvel ezelőtt Dabasra nősült, és hát a húgom náluk töltött egy nyáron pár hetet. Ekkor jöttek össze a feleség öccsével, és egy év múlva összeházasodtak. Az esküvő két részben volt megtartva, az egyik héten nálunk, a másik héten pedig náluk Magyarországon. Aztán rá egy évre megszületett Ákos a fiuk. Ez 95-ben volt. A húgom közben még iskolába járt, amit a fia születés után végzett el.
Ha még nem említettem volna, a nővéremnek két lánya van, Melinda, a nagyobbik, most húsz éves, Margaréta pedig tizennyolc, Ákos, a húgom fia kilenc, most ők az én kedvenceim.
A család az én számomra egyike a legfontosabb dolgoknak. Már sokszor gondoltam, hogy nekem valahol Szicíliában kellett volna születnem, ahol a nagy család dívik, vagy valahol a mediterráneumban, ahol még él a hagyományos családtípus, egymás hegyén hátán élnek a generációk. Irtóra jó dolog lehet, ilyen családban élni, az ember sosincs egyedül.
Van egy elméletem, hogy a mi európai, keresztény társadalmunk az individumra épít, míg tőlünk keletre már a közösség kerül előtérbe. Olyannyira, hogy az egyén már nem is számít, a közösség nélkül nem is ér semmit az életed, ami persze megint nem jó, és valahol az arany középút a járható. |
|
|
|
|
Utoljára változtatva 12-08-2004 @ 07:29 pm
| Hozzászóló: Bogika (Ideje: 12-08-2004 @ 08:03 pm)
Comment: Jó, hogy szereted, ha az egész családod Melletted van. Ez manapság egyre ritkább. |
|
|
|
|
| Hozzászóló: csingi (Ideje: 12-09-2004 @ 01:24 pm)
Comment: A blogod végén tett megállapításod szerintem is igaz. Teljesen más a keleti-nyugati felfogás sokmindenben, és persze ezért egészen mások a hagyományok és az értékek is. Sokan vannak, akik szeretik a nyüzsgést... a bástyaként védelmező nagycsaládot, viszont olyanok is, akik a csendet kedvelik... és lehetnek jó emberek. |
|
|
|
|
| Hozzászóló: fényesi (Ideje: 12-10-2004 @ 08:09 am)
Comment: Család-érték-család
Egyetértek :-) |
|
|
|
|
|
