Írnom kell, rólad, rólam, érzéseimról, neked, magamnak. Örök igazság: a szerelem a legnagyobb, a legszentebb dolog, mit ha nem ismersz nem vagy nő, nem vagy férfi. Kell valaki aki megért téged, kell, hogy úgy érezd megérted. Valaki aki szeret, s aki a csókodtól mint egy levél, megrezeg. Vele álmodsz, vele ébredsz fel. Ha megleled, azt hiszed tiéd, soha el nem veszted, mint végtelen tenger az esőcseppet. Elnyel, magábafogad a csoda, a gyönyörű, tiszta, mély szerelem.

Elvarázsolódsz, megismerkedsz, a barátod lesz, a varázs, a mágia, az ezerszer-ezer csoda, megnyugszol, béke lesz a szívedben, és ha ez az igazi, ragyogsz és ragyogtatsz. Megtaláltad, rádtalál a szerelem, a nyolcadik csoda, mely földöntúli, mindenekfeletti. Úgy tekint rád, mint kisbaba ártatlan szeme, minden újra, szépre csodálkozón, kerdőn: velem is megeshet valóban, igazán lehetséges?

Minden más értelmét veszti, minden mást  elhamvaszt a szerelem vérvörös lángja, hisz tündököl. A tied, megkaptad, vigyázz rá, tápláld, szeresd, és hagyd hogy szeressenek. Ne akard megmagyarázni, csak hagyd cirógatni, végigsimítani magadon az érzést, fogadd magadba, körülölel majd és megmelegít, akár a nyári szellő, lanygyos, kristálytiszta, mindenek ura, a végtelen óceán.

A szerelmet az élettel együtt, és annak végéig tanulod, meg soha nem ismered a megmagyarázhatatlan csodát, nincs képlet, szabály, csak érzetek, érzelmek.

Ajka, s ahogy megcsókol, megremegsz, ájulás, lábaid gyengék, mindennek súlya, a szerelem nehezedik rá, álomjárta, álmok közé repít oly könnyedén. Csak az ajkak beszélnek, minden más érdektelen, elmondják egymásnak a varázsigét, a Titkok könyvét, belelapoznak, beleolvasnak. Nyakán az inak megfeszülnek, te magadbaszívod az illatát, melyhez nincs hasonló, nincs más kábulat. Rácsodálkozol testének minden egyes kis pontjára, szemed színt vált, magávalragad a gyönyör, nem tudod miért, hol és hogyan, és önmagába fogad, rád tapad, eggyé válik veled, megszűnik tér és idő. Öleled féltőn, óvón, nem engednéd el, kell, bódítóan kell neked, minden pillanat, minden pillanatában, örökké. Hiszed, a halál is legyőzhető.

Létezhetsz, mert létezik, szerethetsz, mert szeret, beszélhetsz, mert érti, felfogja amit mondasz, és csak bólint, hisz neki annyira egyértelmű amit mondasz, minthogy holnap is felkel a Nap és forog a Föld. Hálás neked, ő is így gondolja : MEGSZERETTELEK EGY ÉLETRE-HALÁLRA!