Küzdőtér |
|
|
|
Fullextra.hu: BLOG, Napló! |
|
|
|
|
Nem elszigetelt felelősség Ideje:: 01-13-2004 @ 11:42 am |
|
|
|
|
Tegnap, amint hazafelé tartottam, arra gondoltam,
hogy mi itt az Irodalmárok között felelősséggel tar-
tozunk egymás iránt.Azzal, hogy beírunk, olvasunk,
betekintést engedünk saját világunkba, sokszor kö-
zelebb kerülünk egymáshoz, mint néhány családta-
gunkhoz.Érzelmeket okozunk, sírunk, mosolygunk,
nevetünk, elhisszük, hogy szeretnek minket, érez-
zük, hogy szeretnek minket, nagyon akarjuk is ezt
az érzést, és vissza-visszatérünk, hogy megfüröd-
jünk a szavak nektárjában, hogy aztán ezzel az
édes teherrel elinduljunk a magunk útján, ahol
talán (?) mások vagyunk, ahol elrejtjük lelkünket,
ahol félünk.
Lehet, hogy rosszul érzem, lehet, hogy hamisan -
gondolom, de kell mindenkinek egy sziget.
Ahogy látom, szigetünk lakossága növekszik.
|
|
|
|
|
Utoljára változtatva 01-13-2004 @ 11:42 am
Hozzászóló: csingi (Ideje: 01-13-2004 @ 01:49 pm) Comment: Nagyon jól érzed ezt kedves fényesi. Ponosan így van. Olyan jó idejönni és vallani... és nem félni attól, hogy valaki furcsállóan bámul rád. Hogy megütközés van a szemében. És az is jó, ha nyugalomra vágysz... akkor nem szólsz... hallgatsz, mert a hallgatásodból lehet, hogy egy újabb gondolat jön elő. És valaki biztosan várja azt a gondolatot....
|
|
|
|
|
Hozzászóló: Si (Ideje: 01-15-2004 @ 12:33 am) Comment: Nagyon tetszik: ez a mi szigetünk.
Én is így érzem. |
|
|
|
|
Hozzászóló: ancsurka (Ideje: 01-28-2004 @ 07:45 pm) Comment: Én is új tag vagyok, és nagyon örülök, hogy rátaláltam erre a Szigetre. Olyan jó itt kikötni, olvasgatni, meghatódni, elérzékenyülni, kicsit elfelejteni a hétköznapok szürkeségét... |
|
|
|
|
Hozzászóló: nyom-ta-thao (Ideje: 10-18-2004 @ 12:29 pm) Comment: Beleborzongtam,annyira kísértetiesen megegyezik minden észrevételetek egy velem történt nem mindennapi eseménnyel elsőszülött fiam esküvője volt,11 éve.A nagy vídámság és szerelem közepette Zoli engem az anyját is felkért táncolni és egy szám ment,lefordítva"Vegyél nekem egy szigetet".A friss ünneplésben azt mondtam:-Tudod gondoltam rá,önző módon,hogy én is vennék egy szigetet hármótoknak és magamnak.Itt a gyerekekre gondoltam.Az épp megházasodott szép fiatal férj elfelhősödött kissé és azt mondta:-Valószínüleg,igazad van,anyukám!-Azóta - 6 év után elváltak,múlt évben Miklós meghalt.Nekem már nem lesz szigetem,saját,de ez itt igen:thAO |
|
|
|
|
Hozzászóló: Bogika (Ideje: 11-19-2004 @ 07:41 am) Comment: "Sokszor közelebb kerülünk egymáshoz, mint néhány családtagunkhoz." Fején találtad a szöget. Itt írjuk meg örömünk-bánatunk, otthon meg szótlanok maradunk. |
|
|
|
|
|