| Küzdőtér |
|
|
|
| Fullextra.hu: BLOG, Napló! |
|
|
|
|
2005. január 28. péntek Ideje:: 01-28-2005 @ 11:53 am |
|
|
|
|
| Hát tegnap este mégis jöttél. Előbb is mint én. Még be sem kapcsoltam a gépet, már itt voltál, kerestél. Jól esett.
S írtál is. Megint sok a munkád, de közben ide-idejössz hozzám. Megnézed, mit válaszoltam, s újabb kedvességeket jegyzel le nekem. Megkérdeztelek, mit szeretnél csinálni, ha lehetne bármit. Nagyon szívmelengető választ kaptam. Amikor olvastam elöntött az ismerős nyugalom és szerelem.
Benne volt minden szépség. Igen, jó lenne elmenni Veled oda, s sétálni kézen fogva, s egymásban aludni el a végén. Nagyon szeretném. Annyira szeretném ! Ugye valóság is lesz ez? Már egyszer volt hasonló. Soha nem tudom elfelejteni már. Milyen az érzés a karjaidban, szorosan Hozzád simúlva. Az maga a csoda. Szinte nincs észnél az ember olyankor. Csak bújna még beljebb, még beljebb.......
Teljesen Beléd bújna. Eggyé válna Veled. Az volna az igazi. Te sem vagy jól mosatnában, s én sem. Kibeszéltük a kis kínjainkat. Aztán alvás - egyedül. Reggel én jöttem előbb, Te akkor megint dolgoztál. De írtál mégis, hogy most pihenni fogsz, nem vagy jól. Én nem írtam. De el sem tűntem. Nem lehet eltűnni, amikor szeretsz. Hagyom magam szeretgetni - szavaiddal. Maradtam. Mindig megérzed, hogy mikor akar szakadni a húr nálam, mikor leszek tüskés disznócska. Már előre érzed, s akkor jössz valami széppel. Honnan tudod ennyire? Mi ez a láthatatlan összetartozás?
Reggel mínusz tíz fok volt itt. Sajnálom az állatokat és a kint alvó embereket ilyenkor. Miért ilyen ez a világ? Soha nem fogom tudni elfogadni ezeket. Más világot kellene csinálni. Vagy kevesen vagyunk, akiknek ez nem tetszik, s többiek már közömbösek? Hol vagytok Ti, akik ezt nem akarják? Miért nem szólunk és lépünk egyszerre? Akkor biztosan változna valami. Kevés vagyok. Egyedül vagyok.
De mégsem. Hiszen vagy Te nekem. Ez ad erőt sok mindenhez, amihez már nem lenne. Jó, hogy vagy. Jó, hogy megszülettél ott és akkor. S most írok rólunk. Le kell írnom névtelenül, hogy más is olvassa, hogy lássa, érezze, milyen ez. Várom az estét, hogy újra itt legyünk - együtt. |
|
|
|
|
Utoljára változtatva 01-28-2005 @ 11:54 am
| Hozzászóló: khama (Ideje: 01-28-2005 @ 01:25 pm)
Comment: No most megfogtál. Túl az érdeklődésen, hogy vajon érzik-e a hiányod, keresnek-e, rátapintottál az érzékeny pontomra. Miért ilyen a világ? Miért éheznek, fáznak emberek? Miért fáj ez csak neked, nekem, neki, akik nem sokat tudunk tenni? |
|
|
|
|
|
