Valamikor régen...

Valamikor régen,
Egy ifjú évében,
Élt egy létem,
S kínok közt már féltem.

Megszületett délben,
Testvére is készen.
Beteg a testvér
Mert beteg benne a vére
S nagy baj van eképpen
De szülei a vészben,
Elváltak egészen.
A széthullott családban,
Keserves csatában, vívódnak egy házban,
Mit tehet az árva?
Gürcöl, hajt magában,
Hosszú idő eltelt,
S felcseperedett a gyermek,
Már rájött mibe termett.
Betegségbe hágott,
S kiszabadult, letörtek a láncok

Az iskolában rájött,
Mire való a vágy ott
S nem szégyellte hogy vágyott.
Látott csodás álmot
Ez változásba rántott
S megtört benne az átok.
Megnyílt szíve lángolt
S fényesebben látott
Otthon képe rázott,
S a legjobban az fájt ott
Mi lesz, ha meg fázott?
De nem gondolt, csak ázott-
Iskolában égett,
S elfeledte a véget
Hogy szerencsétlenséget
Rejthet a nagy képlet.

Ellentétes térkép
Kósza útra vitték
Szanaszét is tépték...
De rájött, mi a lépték
És lassacskán már nem érték
De mi lesz vele, ha vége?
Ha elhagyja a szépe?
Nem tör össze egészen?
S lelke megeméssze?

Valamikor mostan,
Egy ifjú korban,
Éltem egymagában
S már kiutat akartam…