[ Kezdőlap ][ Házirend ][ Blog ][ Irodalom Klub ][ Minden Ami Irodalom ][ Olvasóterem ][ Képtár ][ Műterem ][ Fórum ]
Hoppá !!!

Kedvenc versek
a You Tube-on
Tedd fel a kedvenceidet.




Ellenőrizd a helyesírást,
ha nem vagy biztos benne!




Tagjaink könyveit itt rendelheted meg



Fullextra Arcképtár


Küzdőtér

Szia, Anonymous
Felhasználónév
Jelszó


Regisztráció
Legújabb:
: MLilith
Új ma: 0
Új tegnap: 0
Összes tag: 9161

Most jelen:
Látogató: 258
Tag: 0
Rejtve: 0
Összesen: 258


Üzenőfal
Arhívum   

Csak regisztrált felhasználók üzenhetnek. Lépj be vagy regisztrálj.

Szolgáltatások
· Home
· Arhívum
· Bloglista
· Fórumok
· Help
· Hír, cikk beküldő
· Irodalom
· Irodalom Klub friss
· Journal
· Keresés
· KIRAKAT
· Kirakat Archivum
· Magazin
· Mazsolázó
· Mazsolázó Archivum
· Mazsolázó beküldő
· Minden Ami Irodalom
· Mindenkinek van saját hangja
· Műterem
· Nyomtatási nézet
· Olvasóterem
· Partneroldalak
· Privát üzenetek
· Személyes terület
· Témák, rovatok
· Üzenőfal
· Összesítő

cheap cigarettes sorry.
Fullextra.hu: BLOG, Napló!


BLOG, Napló!
[ Blog (napló) főoldala. | Regisztrálj! ]

A tagoknak lehetősége van saját blogot (Naplót) vezetni, és azokhoz hozzászólni.

Már megint mi van?
Ideje:: 02-16-2005 @ 12:30 pm

Tegnap hazajött.De ezt már írtam is.Tök vártam a találkozást.Boldogan mentem le a törzshelyünkre,hogy talizzak vele.Senki más nem volt a helyen a pultoson(legjobb barátnőm) kívül ott.Még örültem is hogy csak hárman vagyunk,mert így legalább nyugodtan tudok vele beszélgetni,meghallgatni az élményeit.Sajna nem így történt.Ugy mond keresztülnézett rajtam,mintha ott sem lennék,és mindent a b.nőmnek mesélt tovább.Hirtelen tele lettem m,egint kérdésekkel.Nagyon bubkó voltam vele egész este,majd egy óvatlan pillanatban odajött hozzám,hogy megkérdezze mi is a bajom.Akkor már én néztem rajta keresztül.Erre ő bevágta a durcit,és szó nélkül elment.Mondtam a Szilunak,hogy ugyis vissza fog jönni.Sokat beszélgettünk,és a szememre vetette,hogy milyen bután viselkedtem vele,de én mondtam hogy csak ugy viselkedek vele,ahogy ő is.Nem fogok magamból még jobban hülyét csinálni.Mondta a Szilu,hogy rákérdezett tőle,hogy mi van köztünk,vagy ha nem akar semmit,akkor ne áltasson tovább engem.Erre ő azt reagálta,hogy nem ígértem neki semmit,és ő sem ígért nekem semmit.Mindenáron ki akarta szedni a b.nőmből,hogy mit is érzek iránta,de ő csak annyit mondott neki,hogy nagyon fontos nekem,és nem akarom elveszíteni.Feszegette a témát,hogy miért nem állok oda elé,és miért nem mondom meg neki,hogy mit is akarok töle.Hát ez nagyon egyszerü.... Mert nem merek oda állni elé.De most nem ez a lényeg.Aztán kb. 3negyed óra múlva vissza is jött.Erőt vettem magamon,és kedves voltam vele.Hát nem bírtam sokáig,mert megint kihozta belölem a hülyét.Odajött hozzám,hogy megkérdezze hogy megbolondultam e hogy így viselkedek vele,én meg mondtam neki,hogy csak ugy beszélek vele,ahogy ő is velem.Próbáltam megint kedves lenni,de valahogy az a tüske még mindig ott volt köztünk.Azért egy egy kósza mosolyt mindig elerezstettem felé,hogy érezze,azért nem közömbös nekem annak ellenére,hogy hogyan viselkedtett egész este.Megint odajött hozzám,belefeküdt az ölembe.Ilyenkor tudom,hogy simiznem kell a hátát.Megtettem,Nem tudok nem hozzá érni.Ahogy simiztem a hátát,ő ugy simizte közben a lábamat.Jó volt!Örültem annak az érzésnek,ami akkor rám jött.Elaludt az ölemben,és közben néztem.Mintha nem is ő lett volna.Csak egy kis gyámoltalan gyermek lett volna,aki védelemre szorul,és az én karjaimban érzi magát biztonságban.E gondolatok közepette könnybe lábadt a szemem.Én szeretem ezt a kis hülyét,de nem akarok a játékszere lenni.Elveszíteni sem akarom.Fogalmam sincs mi járhat a fejében amikor együtt vagyunk.Néha elkapom a pillantását,és akkor csak néz megfeledkezve magáról,majd amikor észbe kap,akkor elfordítja a fejét,és mintha mi se történt volna.Néha olyan mint egy szerelems örült,aki mindent megtenne értem,néha,mint egy tök jó barát,akivel el lehet ökörködni,néha,mint csak egy sima ismerős,néha,mint egy gyerek,aki nálam talál vigaszt,mert nem kapta meg a a macht-boxát.Nem értem ezt az embert,és valószínüleg mind addig nem is fogom megérteni,amíg rá nem kérdezek az érzéseire.De nem merek,mert tele vagyok félelmekkel.Félek a visszautasítástól.Félek mindentől amit,tőle kaptam azt egy kérdés miatt el is veszíthetem.Nem akarom elveszíteni.Ha vele lehetek én ragyogok.Mintha nem is én lennék,csak egy csacska 13 éves fruska,aki naivan él meg minden szerelmet. Ha valaki tud,adjon nekem tanácsot,hogy mit tegyek!!!!


Utoljára változtatva 02-16-2005 @ 12:30 pm


Hozzászólás írása
Hozzászólás írása
További
További
Blogozó profil
Blogozó profil
Üzenet küldés
Üzenet küldés

Posted Comments

Hozzászóló: szimbolum
(Ideje: 02-16-2005 @ 01:14 pm)

Comment: Szerintem nagyon hamar ki fog derülni mi is a helyzet. Tudod, a sors nem hagyja hogy túl sokáig egy helyben toporogj, ha Te nem lépsz , akkor másként fogja megoldani......


Hozzászóló: Charmed
(Ideje: 02-16-2005 @ 03:46 pm)

Comment: Magától semmi sem oldódik meg úgy ahogy mi szeretnénk. A sorstól azt kapjuk, amit meg kell tanulnunk, amitől fejlődünk, az élet így működik. És ah már képesek vagyunk kezelni bonyolult helyzeteket, akkor válk könnyebbé az élet!


Journal ©

PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.24 Seconds