Küzdőtér |
|
|
|
Fullextra.hu: BLOG, Napló! |
|
|
|
|
Tovább... Ideje:: 01-16-2004 @ 11:13 am |
|
|
|
|
Horizont
Tudom, hogy közelít a perc, mikor minden megáll. A horizont, a kéklő, édes messzeség, mint felkiáltójel hasit az égbe, s szürkére árvult, rezignált közöny suttogja utoljára: vége. De addig , addig égjen minden gyertya, zengjen a dal mint régen, tegnap és ma, s a test, lehet bár gyenge és beteg, amíg van gondolat, akad ki értse meg. Meghal a vágy, meg a bársony tekintet, összeszűkül s körbezár csöpp világom, de biztatom magam: Amíg az öntudat, a lélek él, s szabad, az utolsó pecig ne hagyd magad! |
|
|
|
|
Utoljára változtatva 01-16-2004 @ 11:13 am
Hozzászóló: Fata_Morgana (Ideje: 01-16-2004 @ 01:20 pm) Comment: Hiába a barátkoszorú, ha az ember saját maga ellensége... Amíg viszont ilyen verseket irat a lélek, addig mindig lesz jobb nap az előzőnél. |
|
|
|
|
|