Ma reggel, iskolai szervezés keretében moziba vittük a diákokat, hogy megnézzük közösen a Sorstalanság c. filmet, ami az idén már érettségi tétel, nálunk legalábbis, mármint a regény. Engem mindig nagyon feldúl ez a II. VH-s zsidóüldözős téma, de ennyire talán még egyik film sem kavart fel. Megdöbbentő az, amit át kellett élniük EMBEREKNEK! Megdöbbentő az, ahogy emberek bántak (bánnak) emberekkel. Hogy semmiféle emberi értéknek nincs tekintélye bizonyos hatalmon lévő emberek fanatizmusa miatt. És a legszomorúbb az, hogy nem érzem úgy, hoyg bárhonnan garantálva lenne az, hogy ilyen nem fog még egyszer megtörténni. Az emeberek soha nem tanulnak. Még mindig annyi gyűlölet és megvetés van az emberekben. Még mindig éheznek máaok vérére, és élvezetüket lelik mások megalázásában.

Mikor változik már a világ jobb irányba? Mikor szűnnek meg végre a háborúk, és mikor lesz már szeretet és béke a világban, ahol az ember örömmel élhet, és nem gondolná azt, hoyg szégyen embernek lenni, és hogy talán jobb lenne nem is lenni. Jó dolog, hoyg vannak szép dolgok az életben, de miért nem engedi az élet, hoyg ezt élvezhessük is, úgy ahogy azt megérdemelnénk már ebben a rohanó, törtető, embertelen világban???!!!!