Végre egy kis szusszanás. Két héttel ezelőtt a Boti magára rántotta a diavetítőt. Volt is nagy sírás ,jajgatás, vérfürdő meg minden ami kell, részemről csak halálra rémülés ,azt se tudtam hirtelen hova kapjak. A párom persze pont dolgozott, vészhelyzetben ez a normális, legyek csak egyedül. Rohanás át a szomszédba , könyörgés , vészhelyzet van , tehát, most azonnal kellene minket bevinni a balesetibe.....Szerencsére megszántak az égiek , mert rögtön tudtunk indulni, sőt még a barátnőm is megjelent "véletlenül" ,így a lányomat nem kellett magammal vinnem . Szóval ott vagyunk végre orvos közelbe, akár el is láthatnák, de nem. Ugyanis nincs bennt gyerekorvos ,nem mernek hozzányúlni , vigyük át az ügyeletes kórházba. Oké, erre igazán gondolhattam volna, de mivel a nevében is benne van hogy BALESETI SEBÉSZET, nekem ez tűnt logikusabbanak, na mindegy,átvittük . Addigra a vérzés is elállt, legalább láthattam mi a helyzet .A látvány nem nyugtatott meg,de annak örültem hogy nem sír . Ahogy lenyugodtam lassan de biztosan munkálkodni kezdett bennem a bűntudat:Nem figyeltem eléggé. Igen. Észre kellett volna vennem hogy lóg a diavetítő zsinórja, látnom kellet volna. A fenébe is, mi van ha rosszabul sül el.....?Nem is merek belegondolni.Végre megérkeztünk. Aranyos doktorbácsi , aranyos nővérke, és a fiam hősként viseli ahogy kitisztítják a sebet , szerencsére varrni nem kellett csak összeragasztották és már kész is voltunk. Éljen , hurrá! Azt hiszem akkor ,abban a pillanatban én voltam a világ legboldogabb embere. Hétfőn, csak hogy örömöm ne tartson sokáig, influenza kartárs vert nálunk tanyát. A fiamat hagyta lábadozni még egy kicsit (milyen figyelmes) , a lányommal viszont szoros viszonyt alakított ki. Azt hiszem nem kell részletezni. Három napig kőkemény lázas állapot , ami éjszaka tud csak igazán aggasztó lenni , mert akkor éli ki magát kedvére szegény gyerekben . A negyedik nap reggele már teljesen rendben volt, mintha nem is lett volna beteg , az arca még elég halovány volt ,de a szája beindult rendesen, és csak mondta, mondta mondta ....Igen, ez már nagyon hiányzott.:-))Este ugyanez a széria indult Botival is. Szintén láz , jó magas,aztán pár nap múlva mintha mi sem történt volna még reggel megépítette az autóknak a nélkülözhetetlen garázst. A betegség fejezet ezzel lezárult.

Tegnap kaptam a Temetkezési Intézettől egy levelet , miszerint ebben az évben az urnafülke használata lejár , újraváltásra van lehetőség......20.413 forintért .Kíváncsi lennék az a 13 forint hogy jött ki. Mindegy...
Szalad az idő.....már tíz éves lenne. Lehet hogy sokan vagy mindenki utálni fog, de azt hiszem szabadon engedem ,ne legyen többet abban a hideg, rideg ,személytelen betonkockában....Ezzel újabb családi vita veszi majd kezdetét....Állok elébe.